A forrásokat elsődlegesen az óvodai, az alsó- és a középfokú nevelésbe-oktatásba kell juttatni. Futballhasonlattal élve: Erős klubcsapatokat és válogatottat csak széles utánpótlásbázisra lehet építeni.
„Még karácsonykor akadt kezembe Orbán Balázs írása a Mandinerben. Azt hiszem, még aktuális, amit válaszként írtam rá.
Tisztelt Orbán Balázs!
Amikor a Mandiner évi végi számában megláttam az ön cikkének címét: Felzárkózni a fejlett országok elitklubjához, rögtön az ázsiai kistigrisek példája és az oktatás fontossága jutott eszembe. Kíváncsian fogtam hozzá az olvasáshoz, mert érdekelt, hogy egy tehetséggondozó intézmény kuratóriumának elnöke milyen szerepet szán ebben a felzárkózásban a fiatalok képzésének.
Az elitklubhoz való csatlakozás kapcsán ön Finnország mellett, az egyik kistigris, Dél-Korea példáját említi meg, és négy építőkockát nevez meg, ami a sikerükhöz vezetett, melyek közül a második az, hogy »elsősorban a humántőkébe, azaz főleg az oktatásba és a tudásintenzív ágazatokba érdemes fektetni.«
Szerintem ez az az alap, melyre ráépíthetjük a többi kockát is.
Hiszen az ön által említett többi építőkockához, pl. »a válságokat ellensúlyozó gazdaságpolitikához«, és »a saját gazdaságunk újragondolásához« is képzett szakemberekre van szükség.
Abban is egyetértünk, hogy a sikerhez »hús-vér emberek is kellenek«, és ezért a gyermekvállalásban támogatni kell a szülőket, és a »megszületett fiatal generációnak tudást is kell biztosítani.« A labdarúgást hozza példaként, és azt mondja, hogy ha a Bajnokok Ligájába akarunk bekerülni, akkor akkora költségvetésre van szükség, amekkora a rendszeresen ott szereplő csapatoké. Úgy gondolom nem csak azt érdemes nézni, hogy mekkora ez a költségvetés, hanem azt is, hogy mire fordítják. Volt olyan csapat, amely hét saját nevelésű játékossal a kezdőben nyert Bajnokok Ligáját, sőt, az edzőjük is úgymond saját nevelésű volt. Szerintem ez lenne a követendő példa.
Abban viszont részben eltér a véleményünk, hogy hova kell juttatni ezeket a forrásokat elsődlegesen. Ön azt írja, hogy a felsőoktatásba jutó forrásokat kell először növelni, ha »tudásalapú társadalmat« szeretnénk. Márpedig egyetemi oktatásban nem a társadalom egésze részesül.
Maradva a futballhasonlatnál, nem csak a felnőtt csapatokat és a válogatottat kell támogatni, hanem az ovifocit, és a többi utánpótlás korosztályú csapatot is. Erős klubcsapatokat és válogatottat csak széles utánpótlásbázisra lehet építeni. És megfelelő számú és képzettségű utánpótlásedzőre is szükség van. Hiába fejlesztjük az infrastruktúrát, ha nem lesz, aki azokban az ország szellemi utánpótlását gondozza.
Ha túlterheltek és elfogynak az ország szellemi utánpótlásának edzői, mert nem becsüljük meg őket, akkor hány és milyen játékos fog bekerülni a pl. PPKE, az ELTE, a Corvinus, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem vagy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csapatába?
Elérhető lesz-e a Tudományos Bajnokok Ligája?
Hogyan fog megvalósulni a tudásalapú társadalom?
Hogyan fogja elérni Magyarország a fejlett országok elitklubját?
Tisztelettel:
Lakatos Máté
középiskolai tanár”
Lannertnek és a balos szociológusoknak választaniuk kell: vagy pluralizmus és szabadság van az oktatásban, vagy egyenlőség. A kettő egymással ellentétes. Szilvay Gergely írása.
„Felelősséggel tartozunk a nálunk tanuló több ezer diákért” – írták.
Máskülönben „nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára.”
A cél az, hogy több lehetőség, nagyobb rugalmasság és korszerűbb tanulási környezet lehessen az iskolákban.
Giorgia Meloni kormánya szerint a lépés a szülői jogokat erősíti.
A lényeg, hogy a Lannert-félék elégedettek legyenek.
A nézők megértését kérik.
Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.
