Hiszen az ön által említett többi építőkockához, pl. »a válságokat ellensúlyozó gazdaságpolitikához«, és »a saját gazdaságunk újragondolásához« is képzett szakemberekre van szükség.
, és is képzett szakemberekre van szükség.Abban is egyetértünk, hogy a sikerhez »hús-vér emberek is kellenek«, és ezért a gyermekvállalásban támogatni kell a szülőket, és a »megszületett fiatal generációnak tudást is kell biztosítani.« A labdarúgást hozza példaként, és azt mondja, hogy ha a Bajnokok Ligájába akarunk bekerülni, akkor akkora költségvetésre van szükség, amekkora a rendszeresen ott szereplő csapatoké. Úgy gondolom nem csak azt érdemes nézni, hogy mekkora ez a költségvetés, hanem azt is, hogy mire fordítják. Volt olyan csapat, amely hét saját nevelésű játékossal a kezdőben nyert Bajnokok Ligáját, sőt, az edzőjük is úgymond saját nevelésű volt. Szerintem ez lenne a követendő példa.
Abban viszont részben eltér a véleményünk, hogy hova kell juttatni ezeket a forrásokat elsődlegesen. Ön azt írja, hogy a felsőoktatásba jutó forrásokat kell először növelni, ha »tudásalapú társadalmat« szeretnénk. Márpedig egyetemi oktatásban nem a társadalom egésze részesül.
Ezért a forrásokat elsődlegesen az óvodai, az alsó- és a középfokú nevelésbe-oktatásba kell juttatni, a felsőoktatás mellett.
Maradva a futballhasonlatnál, nem csak a felnőtt csapatokat és a válogatottat kell támogatni, hanem az ovifocit, és a többi utánpótlás korosztályú csapatot is. Erős klubcsapatokat és válogatottat csak széles utánpótlásbázisra lehet építeni. És megfelelő számú és képzettségű utánpótlásedzőre is szükség van. Hiába fejlesztjük az infrastruktúrát, ha nem lesz, aki azokban az ország szellemi utánpótlását gondozza.