A nemzetszocialista és a kommunista diktatúra után most a woke-progresszió diktatúrája fenyeget.
„Idén február 16-án az Európai Unió Bírósága állást foglal abban a politikafilozófiai (!) vitában, ami a jogállamiság problémáját járja körül az Európai Unióban. Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke nemrég egy interjúban beismerte, hogy a testületnek nem is az adott ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell döntenie.
Fordítsuk le a fentebbi tényközlést, hogy érthetőbbé váljon a helyzet abszurditása: egy gumifogalom értelmezése kapcsán egy elvileg pártatlan intézmény politikai döntést hoz több száz millió európai polgár jövőjéről anélkül, hogy megkérdeznék őket. És hogy még komolytalanabb legyen az egész: az Európai Bíróság azt is tudja, hogy előre megírt ítélete csak fügefalevél abban a zsarolásban, aminek eredményeképpen a baloldal már ismét diktatúrát akar létrehozni Európában. A nemzetszocialista és a kommunista diktatúra után most a woke-progresszió diktatúrája fenyeget.
Hannah Arendt mutatott rá arra, hogy az emberi jog annyit ér, amennyit egy adott politikai közösség és intézményrendszer garantálni tud belőle. A filozófiától tehát kicsit el-, az élethez közelebb lépve hadd ajánljunk egy általánosan érvényesíthető definíciót a t. bíróság figyelmébe: jogállam az, amelyik területének minden négyzetcentiméterén érvényt tud szerezni a törvényeinek, így garantálni tudja állampolgárainak jogait.
Az életszerűség alapján érdemes tehát bevonni a jogállamiság indikátoraiba a nyugat-európai mecsetek és az LMBTQ-közösség, illetve a nők Európában elfogadott jogainak kérdéseit, vagy a Saría versus világi törvények elsőbbségének problémáját. Vizsgálják meg: sétálhatnak-e bárhol szabadon és biztonságban a Lajtán túl zsidók kipában, vagy a nők miniszoknyában? Garantálni tudják-e a szülők jogát, hogy dönthessen gyermeke neveléséről? Biztosítják-e a szólás- és vélemény szabadságát? Még volna pár olyan kérdésünk, ami nem ideológiai fogantatású, hanem a mindennapi tapasztalatból ered.
És ez az, ami Európa jövőjét eldönti.”
Fotó: MTI/EPA/Nicolas Bouvy
A lengyel közmédia beszántása mindössze a kezdet volt. A Donald Tusk vezette kormány sokat bírált intézkedéseit sorolni lehet a jobboldali tüntetések szervezőinek és konzervatív képviselők vegzálása mellett a bírósági reformon keresztül az abortusztörvényig.
Az Európai Unió Bírósága döntött, többé nem védi törvény a magyar gyermekeket az LMBTQ-propaganda ellen. Próbálkozik-e jogorvoslati lehetőséggel a Tisza-kormány a gyermekvédelmi törvény ügyében?
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
Senki sem érti hogy ennek tulajdonképpen mi faszom értelme volt, hogy a fenébe tudott egy ilyen zavarodott kis pukkancs lenyúlni másfél évtizedet milliók életéből.
Ám szerintem erre volt 16 évük.
Pető Péter súlyos arcsérüléseket szenvedett.
A szabályozás értelmében annak a tajszáma válik érvénytelenné, aki legalább hat hónapon keresztül nem rendezi ezt a kötelezettségét.
