Nagyon kedves volt az a pillanat, amikor a reptéren, már a búcsúzáskor az önkéntesek felálltak a vörös szőnyeg két oldalán, és a pápa váratlanul megállt, és azt mondta: »Nem értem, miért álltok így, kétoldalt… Az egyik oldalon vannak a rosszak, a másikon a jók?« És ez nagy derűt keltett az önkéntesek körében. Majd amikor már felment a Szentatya a lépcsőre, az ujjával mutatva még egyszer »visszautalt« a két oldalra, és ezzel újra megnevettette a jelenlévőket. Ez jól kifejezte azt az alapvető békét és derűt, ami végig érződött Ferenc pápán.
Tehát egyrészt van benne egy nagyon mély összeszedettség, komolyság, ugyanakkor derű is, amit szívesen megmutat, akár játékos formában is.
– Mit jelentett az Ön számára, hogy közvetlenül segíthette a pápát az itt-tartózkodása alatt?