Világhatalom átvonulóban

„Washington azokat hagyta cserben Afganisztánban, akik bíztak a világhatalom támogatásában. Nincs két éve annak, hogy Donald Trump kivonta az amerikai csapatokat Észak-Szíriából, így téve lehetővé egy kurdellenes török katonai offenzívát, noha ők az Egyesült Államok fontos szövetségesei voltak az »Iszlám Állam« elleni harcban. Az akkori elnök meghökkentő indoklása így hangzott: a kurdok sem segítettek a szövetségeseknek a normandiai partraszállásban.

De ez Trump volt, tőle meg mit is várjon az ember. Vereségével újra rendbe kell jönnie a világnak, egy demokratikus elnök ugyanis mindent meggyógyít. És, az elvárásoknak megfelelően, Joe Biden azonnal meg is ígérte, hogy »Amerika« visszatért, és »kész újra vezetni a világot«. Most már tudjuk, mit ért ezalatt.

Az USA nem csak az afganisztáni demokratikus erőket árulta el, hanem azt is megmutatta, mennyire tartja az európai NATO-szövetségeseit – semennyire. Együttműködés, megbeszélés, közös stratégia – mind hiányzott. Még a kutyája is jobban befolyásolja az elnököt, mint Boris Johnson brit miniszterelnök – írja a Guardian. Ami Johnsonra igaz, az igaz Angela Merkelre is.

Joe Bident és Donald Trumpot sok minden választja el – de több is bennük a közös, mint amennyit az európai NATO-partnerek eddig be mertek vallani. Az USA globális érdekeit egyáltalán nem olyan könnyű fedésbe hozni Európáéival, mint a kétpólusú világrend idején. A kínai kapcsolatok, az Oroszországgal való viszony, hogy mikor kell lőni és mikor tárgyalni: ezek mind olyan dolgok, amikről a NATO ma már csak nagyon nehezen tudna megegyezésre jutni. Mindenesetre akkor nem, ha előtte őszintén beszéltek róla.”