A barátai lettek

Nektek is bárki barát, pl a hitgyülis szélhámos, a farkasflóri mintapolgár. Ugye néha meghívod őket egy pohár borra?

Fegyencnek nincsenek elvei, vagy éppen az elvtelensége az elve: ma így, holnap úgy. Az egykori országos KISZ-vezér vérében van a brutalitással kevert relativizmus.

Az a baj, hogy ez egy rohadt egyenlőtlen játék. Az ellenzék bármit, de tényleg BÁRMIT csinálhat. Judapestezhet, tetűcsúszdázhat, fajvédelemről ábrándozhat, genetikai hulladékozhat, fehér port lengethet, földönfutóvá tétellel fenyegetőzhet, a jogállamiság felfüggesztéséről értekezhet, és a k......tt médiájuk sosem fordul ellenük, mindig fedezi őket. Maguk a politikusok meg Horn Gyula módjára csak annyit kérdeznek: "Na és?" Aztán folytatják a kampányt. A jobboldalon meg minden hiba megbosszulja magát. Ez egy olyan küzdelem, amiben a jobboldalnak az ökölvívás szabályait kell betartani, a baloldal viszont rúghat, térdelhet, haraphat, gáncsolhat, fojthat, és a biztonság kedvéért vihet magával baseball ütőt is. Na, de nem baj, annál értékesebb a győzelem.

Az öregedö Gyurcsány apó magas röptü meditációi, - talán utolsó fohászai -, a hatalomról, ahogy "a költö" az ö sötét lelkében matatva látja : Messze még a nagy nap, de már kését feni, A prímszámok királya, a kígyózó zseni. Bár lebukott mélyen, ez a korrupt pancser, A pénz lázas vadásza azóta is csencsel. „Én vagyok a császár a magyar hon egén, Túlteszek én minden csodaszarvas regén. Tarsolyomban hordom az aranytojó tyúkot, Butykosomból húzok olykor egy-egy slukkot. Egy követ fújok én Belzebub anyjával, És ha kell tombolok, kezemben szablyával. Mit nekem a haza, mit nekem tisztesség, Lényeg, hogy számomra hatalom szülessék. Barát vagy ellenség, az nem oszt, nem szoroz, Hoz-e pénzt, hatalmat, nálam csak ez pontoz. A hatalomvágy bennem gátlás nélkül motoz, Eltiprok én bárkit, ha nekem gondot okoz."