Az ember mint félig kész állat

„Nietzsche szerint az ember a félig kész állat.

Stimmel. Így, félig kész állatként hagytuk ott a természetet, ahol gyengék és sebezhetők voltunk, s elindultunk a hatalmas felfedezőútra, a természeten túlra, odaátra, a megismerés, a tapasztalat, a tudás világába, a társadalomba, ami Marx szerint (hivatkozzunk rá, hátha a mai »progresszívek« is örülnek majd!) az ember nembeli lényege. A vallás pedig – mondja szintén Marx, az »igazságos« tömeggyilkosságok szülőatyja – »az ember nembeli lényegének fantasztikus megvalósulása, ha a nembeli lényegnek nincs igazi valósága«.

Látod? Ha ilyesféle mondatokat tudsz leírni, halhatatlan leszel. Ugyanis a vallástalanság, a transzcendensellenesség, a világ varázstalanítása a félig kész állat riadalma a valóságtól, a gyengeségtől és a sebezhetőségtől. Az önmaga kicsinységétől és kicsinyességétől rettegő ember akar a globalizációba menekülni, hogy egy világállamban egyesülve maga mögött érezhesse összes fajtársát. A falkát, a lassan nyolcmil­liárd Homo sapienst, hogy ne legyen egyedül. Az önmaga kicsinységével és jelentéktelenségével szembenézni képtelen ember harsogja, hogy minden ember egyenlő, hol­ott ez csak a születés pillanatában (lehetne) igaz, s a törvény előtt valóban igaz, amennyiben normális világban élünk.

De ezen túl mindenki a maga ura.”

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád