Óriási elismerés: nemzetközi díjjal tüntették ki Erdő Péter bíborost
„Példamutató módon kitűnt a buzgóságával.”
A kongresszus – ahogyan 1938-ban, úgy 2021-ben – nem politikai, hanem vallási esemény. Interjú.
„Bíboros úr, Ön nagyon szerette volna, hogy Ferenc pápa elutazzon a kongresszusra, úgy is, hogy az időpont 2020-ről átkerült 2021-re. Volt olyan pillanat, amikor úgy gondolta, hogy le kell mondani róla?
Lemondani miről? A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus az egész Egyház kongresszusa. A Szentatya volt az, aki eldöntötte, hogy a következő NEK (Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus) Budapesten legyen, ő maga jelentette be a Fülöp-szigeteki Cebuban egy videóüzenetben, amelynek láttán mi mérhetetlenül örültünk. Nem csak a magyarok, hanem mindenki, aki jelen volt.
Személyes jelenléte a remény nagy jele lehet a járvány miatti majdnem két évnyi bezártság, félelem és elszigetelődés után. A kongresszusra való készület során imádkoztunk és most is imádkozunk a vasárnapi szentmisék végén azért, hogy ez a nagy találkozó lelki megújulást hozzon. Jól tudjuk, hogy az Isteni Gondviseléstől függünk. A NEK Titkársága a különböző helyzetekre különböző terveket dolgozott ki.
Mit vár a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszustól Magyarország és Európa számára?
A találkozást Jézus Krisztussal! A kiengesztelődés kegyelmét társadalmunk számára és Európában is, amelynek oly nagy szüksége van a reményre. Természetesen nem egy triumfalista rendezvényről van szó, hanem inkább egy meghívásról, amelyet nyitott szívvel intézünk mindenkihez.
Már a kongresszus előkészületének idején nagyszerű tapasztalatokat éltünk át a szükséget szenvedőkkel való párbeszéd terén, a karitász különböző szervezetein keresztül, és a tudomány, a kultúra világával való párbeszéd terén is. Konferenciát szerveztünk a hit, tudomány és társadalom témájában számos különböző felekezetű és más vallási közösségekhez tartozó teológiaprofesszor, valamint a »laikus« tudományos élet különböző szektorainak közreműködésével. Tavaly a konferencia résztvevői a járvány miatt nem tudtak egybegyűlni, de előadásaik szövegét közzétettük magyar és angol nyelven, részben olaszul is. Az eucharisztikus kongresszustól azt is várjuk, hogy felélénküljön a párbeszéd az egész társadalomban.
(...)
Milyen kapcsolatuk van az államigazgatással, és hogyan értékeli a jelenlegi kormányt érő kemény kritikákat a populizmusra vonatkozóan?
1938-ban Magyarország már szervezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Abban az időben országunk a Vatikán és a katolikus világ részéről is különösen nagy elismerést kapott azért, ahogyan lezajlott az esemény. Most is valami hasonlót készítünk elő. Az akkori feszült légkörben a szervezők különösen nagy figyelmet szenteltek arra, hogy a kongresszus körül ne merüljenek fel politikai kérdések, és ezt a célt sikerrel meg is valósították.
A kormánnyal és a főváros vezetésével való kapcsolat, akkor is és most is, alapvető fontosságú a világesemény megvalósításához. A kongresszus – ahogyan 1938-ban, úgy 2021-ben – nem politikai, hanem vallási esemény. A magyar katolikus egyház kérte a Szentszéktől az esemény megrendezését. Miután a pápa elfogadta a kérésünket, kapcsolatba léptünk a kormánnyal, hiszen egy ilyen nagyszabású program megvalósításának sok olyan része van – mint a biztonság kérdése, a helyszínek, az anyagi források biztosítása –, amelynek koordináláshoz elengedhetetlen szükség van a közös munkára.
Arra készülünk szeptemberre, hogy megvalljuk a hitünket. A kongresszus során az események, programok alatt természetesen igyekszünk bemutatni kultúránkat, szellemi örökségünket, csodálatos országunkat és fővárosunkat, de a hét középpontjában az Eucharisztia, az élő Krisztus áll.”