„A Bitcoin megjelenése óta foglalkoztatja a felhasználókat és a szabályozókat az a kérdés, hogy vajon miképp használhatók a digitális pénzek és kriptovaluták a hétköznapi életben. Nemcsak magán kibocsátókat, hanem jegybankokat is megérintette a digitális pénzek kibocsátásának gondolata. A magánkezdeményezésű kriptovaluták kockázatosak a hétköznapi pénzfunkciók szempontjából. A megoldás a jegybanki digitális pénz lesz.
Kriptovaluták elrettentő kockázatokkal
A két legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező kriptovaluta, a Bitcoin és az Ethereum egyaránt a blokklánc technológiára épül, habár sem a technológia, sem a felhasználási célok nem azonosak teljesen. Mivel a Bitcoin és az Ethereum számos jellemzőjében különbözik egymástól, így az árfolyamuk között sincs negatív kapcsolat: az egyik értékének növekedése nem eredményezi a másik értékének csökkenését. A Bitcoin és más kriptovaluták árát a likviditás befolyásolja. Ennek a kockázatnak a függvénye, hogy milyen nagy a vételi és eladási árfolyam közötti árfolyamrés (bid-ask spread). A magasabb likviditással alacsonyabb árfolyamrést eredményez. A nagy likviditást segíthetné az adott kriptovaluta széleskörű elfogadása, csereeszközként vagy adófizetési eszközként való használása, vagy például a Bitcoin esetében a kriptovaluta vásárlását szolgáló ATM-hálózat bővülése.
A magasabb spekulatív kereslet ugyanakkor csökkenti a kiskereskedelemben elérhető kínálatot. Ha egy kriptovalutára spekulatív befektetésként is tekintenek, akkor az az árfolyamának ingadozását is befolyásolja. Ez pedig a elrettenti a felhasználókat. A felhasználók és a befektetők közötti egyensúly tehát alapvetően meghatározza a valuta csereeszközként való alkalmazásának sikerét.”