A gyermek nem jog, hanem ajándék

„Megdöbbenéssel olvastam Szoboszlai-Kiss Katalin A lombik az abortusz inverze! című írását (Magyar Nemzet, október 22.), melyben Veres András győri megyés püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét vonta kérdőre azért, mert a római katolikus anyaszentegyház erkölcsi álláspontját osztja és hirdeti – apostolutódi hivatalához hűségesen – az in vitro és inszeminitív módon történő mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban.

Az érdeklődéssel olvasó szeme még jobban kikerekedik az eklektikusan mazsolázgató írás láttán, amikor – tekintélyét növelendő – a szerző hangsúlyozza erkölcsbölcseleti professzionalizmusát. A minőségi vádbeszédhez illő gravitas Romani sermonis (súlyos római beszéd) helyett pongyola szalmabáb-érveléskupacot kaptunk, ahol a püspököt vádlottak padjára ültető Szoboszlai-Kiss Katalin vagy nem ismeri a változtathatatlan katolikus álláspontot, vagy szándékosan nem azzal, hanem annak karikatúrájával kíván vitába szállni. Minden tisztességes szellemi diskurzus alapja az, hogy az egy kérdésről vitázó felek valódi álláspontjukat fejtsék ki. Ezért az alábbiakban röviden ismertetem azokat a tételeket, amelyek fényében megérthető a lombikkal kapcsolatos katolikus álláspont.

A legfontosabb tétel az, hogy a lombik erkölcsileg bűnös volta nemhogy nem katolikus vagy keresztény, hanem általános emberi igazság. A Krisztus-hívő nem azért ítéli el elsődlegesen, mert a kinyilatkoztatás vagy az egyházi előterjesztés ezt tanítja és tekintéllyel elfogadja. Azért fogadja el, mert ellentétes a természettörvénnyel és a természetjoggal. A katolikus felfogás szerint létezik objektív, az egyéni vélekedésektől független, minden korban érvényes és felismerhető értelmi ismeretrendszer az összes lény metafizikai természetéről, amit az örök bölcselet (philosophia perennis) névvel illet. Ennek megfelelően nem csupán tényleges vagy eszmei lényeknek, hanem az erkölcsi lényeknek, vagyis az emberi cselekedetnek is van változatlan, örök lényegük.

A természettörvény az a törvény, amely meghatározza adott körülmények között egy-egy cselekedet természet adta, sajátos és közvetlen célját. A természettörvényre e felfogás szerint négy dolog alapvetően igaz. Az, hogy létezik, az, hogy örök, hogy az Isten sem változtathatja meg, és az, hogy kivétel nélkül minden emberre kötelező. A természettörvény és a belőle levezethető jogok a természetes értelem fényénél felismerhetők az ember számára.”