Soha nem mondanék ki ilyen hülye mondatot: a rossz oldalon állsz

„Soha nem mondanék ki ilyen hülye mondatot: a rossz oldalon állsz. Oroszlánt én is – mint mindenki- nagyon szerettem, tanárom volt, később sok munkára hívtuk Kaposvárra, én például a Hamletbe. Fogalmam sem volt,melyik oldalon áll, sem ő, sem Balogh Erika. Ki figyel erre egy 40 éve vívást, lovaglást, ilyesmiket tanító sportember esetében? Kit érdekelnének esetleges politikai nézetei? Vagy, ami még nagyobb hülyeség volna, a felesége nézetei ? – a fura az, hogy eddig számomra normálisnak tűnő emberek is elhiszik ezt. Nyilvánvaló, Pintér büszkeségét sérelem érte, ő maga költötte ezt a változatot.

Balogh Erika szinte mindenre pontatlanul emlékszik, még a dátumra is, a »megalázásra« is. Nem kirúgva lett,hanem nyugdíjazta az intézmény. 65-66 évesen,a 2007-es tanév végén.Ekkoriban már nemigen kérték az osztályfőnökök a közreműködését, ennek is volt biztosan oka. Egy jobban dotált egyetem megengedhette volna magának, hogy érdemeire való tekintettel még tartsuk állásban továbbra is, nyugdíj-kora ellenére, de nagyon szegények voltunk. (Sok tanártól váltunk meg 2-3 év alatt,mindazoktól, akikre nem mutatkozott folyamatos igény az osztályfőnökök részéről: így búcsúzott Léner, Bálint András, Benedek Miklós, Csiszár, Ács Jani. Mindegyik búcsú fájdalmas volt.) Oroszlánt a rektori irodában búcsúztattuk, pezsgőt ittunk, érdemeit soroló beszédet mondtam, semmilyen politikai oldalról nem esett szó. Később terjedni kezdett ez a »rossz oldalon állsz« szöveg, Balogh Erika átkozódó leveleire türelmesen válaszolgattam.

A Balogh Erika által elmesélt többi részlet is mind csúsztatás, soha  nem volt telefonálás,hogy »holnap már ne gyere be tanítani« – ez tipikus városi legenda, ezzel szemben közzéteszem a hozzáírt levelemet, hogy a megalázásról is mondjunk valamit. Halálakor természetesen kint volt a fekete zászló, Erika azonban betelefonált a titkárságra, rövidnek találta a honlapra kitett búcsúztatónkat. Tipikus népmese, a sértettség szokásos öngerjesztése, lódítás, hogy elhangzott volna a kijelentés: már nem emlékszik rá senki – hiszen lám, a honlapon megemlékeztünk róla.”