Mindig is vágytam arra, hogy idegen nyelven is készítsek filmet, mert számomra mindig kérdés volt, hogy hogyan lehet használni a hazai tapasztalatokat. Interjú.
„A beszélgetésünk apropója az új filmje, a Pieces of a Woman, és annak a meghívása a velencei filmfesztivál versenyprogramjába. Azon kívül, hogy látja a szakma, díjat kaphat, és a többi, milyen vonatkozásai vannak egy ilyen meghívásnak, ami elsőre nem egyértelmű?
Ez egy nagyon kompetitív év, mert rengeteg filmfesztivál – köztük a cannes-i is – elmaradt, így az onnan kieső filmek mindegyike megpróbált Velencébe átkerülni. Plusz ez a fesztivál offline, és még tegnap is megerősítették, hogy az is marad, azaz hagyományos formában meg lesz tartva. Ez óriási dolog, mert most az egyetlen ilyen. Meg persze – bármilyen hülyén hangzik is – bekerülni egy ilyen múltú és rangú filmfesztiválra önmagában is nagy dolog. Igazán boldogok vagyunk.
Nemcsak Velence miatt különleges ez a film, hanem azért is, mert annak ellenére, hogy már többször dolgozott félig-meddig nemzetközi filmeken, mindig voltak külföldi stábtagok, ez viszont már egyértelműen nemzetközi projekt, amerikai és brit főszereplőkkel és így tovább. Miért volt ez fontos, hogy jutott el odáig, hogy nem magyar filmet csinál?
Mindig is vágytam arra, hogy idegen nyelven is készítsek filmet, mert számomra mindig kérdés volt, hogy hogyan lehet használni a hazai tapasztalatokat. Óriási kihívás volt ez, és nagyon büszke is vagyok arra, amit megtanulhattam ezáltal. Persze az is tény, hogy Magyarországon egy csomó olyan ellentmondásban élünk, ami kedvez a művészetnek, és amely nagyon erős tartalommá képes formálódni.
Valójában ez a film is magyar filmnek készült.
A Fehér Isten és a Jupiter Holdja után sokáig tanakodtunk, hogy mi lehetne a következő. Akkoriban Wéber Katának volt egy jegyzetkönyve, amiben volt egy cím – »Pieces of a Woman« –, mellette pedig dialógrészleteket lehetett olvasni. Annyira megindító volt a szituáció és a szöveg is, hogy rögtön rávágtam: ez legyen a következő. Be is adtuk, de sajnos elutasítottak. Így lett belőle lengyel színdarab, amely azonban meglepetésünkre megnyert mindent, amit abban az évben meg lehetett nyerni Lengyelországban. Aztán jóval később a Deeper című, meg nem született amerikai film egyik producere mondta, hogy csináljunk egy másik filmet együtt, így elküldtem neki ezt a szöveget. Ő mondta, hogy szuper, vágjunk bele, csak írjuk át Amerikára. Szóval egész egyszerűen utat talált magának az anyag, én meg mentem vele.”
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
