Magyarország csak akkor járulhat hozzá az EU újjáépítési alapjához, ha lezárják a 7-es cikkely szerinti eljárást

„Alelnök asszony, a magyar parlament kedden a jogállamiságról szavazott – pontosabban arról, hogy a kormány utasítson el minden, a COVID-19-es krízis átvészelésére létrehozott európai újjáépítési alaphoz kötődő jogállamisági kritériumot. Mi bajuk van a jogállamisággal?

Semmi. Magyarország egy jogállam és ez így is marad. A határozat a kormány mozgásterét határozza meg a mentőcsomagról szóló tárgyalásokon. Egy teljesen új dologról van szó az unió történetében: ez az Új Generáció Alap egy olyan hitel, amit az EU-nak kellene felvennie, és amiért a tagállamoknak kell jótállniuk. A magyar parlament ezzel kapcsolatosan alapvető feltételeket határozott meg: igazságosnak kell lennie, a szegényebb országok nem kaphatnak arányosan kevesebbet, mint a gazdagabbak és nem szabad a pénzek szétosztását politikai feltételekhez kötni. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a tagállamokat nem zsarolják a politikai bunkósbotként használható »jogállamiság« fogalmával. Emiatt kell a Magyarország elleni 7-es cikkely szerinti eljárást is lezárni, ez is szerepel a magyar parlament határozatában.  A 7-es cikkelyes eljárás elhúzódása egyébként eddig sem rajtunk múlt.

Csak akkor támogatják a mentőcsomagot, ha a 7-es cikkelyt berekesztik?

Ez így szerepel a határozatban. Az Új Generáció Alap nem magyar kezdeményezés. Mi eddig aránylag jól átvészeltük a krízist. És ez egy olyan lépés, amivel az unió most először együttesen adósodna el. Magunk részéről ezt inkább elkerülnénk, de látva Európa fejlettebb országainak helyzetét, nyitottak maradunk az egyeztetésre. Megértjük, hogy egyes uniós országok komoly válságban vannak, és ha a közös hitel megoldást jelent, akkor készen állunk rá. Nem tudjuk viszont elfogadni az aránytalanságot és igazságtalanságot. Vagy azt, hogy utólag, megfoghatatlan jogállamisági vádak ürügyén, Magyarországot a pénzek elosztásában és felhasználásában korlátozni próbálják. Ha már közösen adósodunk el, akkor azt tegyük egyenrangú partnerként.

Ezzel a rászoruló országokat a döntés és a pénzek elhalasztásával fenyegeti, ha az Önök feltételei nem teljesülnek. Ez zsarolás?

Nem, ez érdekképviselet. Az Európai Tanács vitái pénteken és szombaton biztosan kemények lesznek. Sok pénzről van szó és sok az aggodalom is. Néhány olyan ország is aggódik, amelyik tart attól, hogy a végén nekik kell megfizetniük a többi tagállam adósságát, amennyiben azok erre képtelenek lennének. De mi szeretnénk, ha időben döntés születne, ez a kormány világos álláspontja.

Németország látja el a soros EU elnökséget. A német programban szerepel az a követelmény, amit Önök elutasítanak, miszerint az eszközök elosztását jogállamisági kritériumokhoz kell kötni. Ön nemrégiben volt Berlinben – erről is szó esett?

Arról, hogy a jogállamisági feltételt néhányan bevezetnék, már évek óta hallani lehet. És mi ezt a kezdetektől fogva elleneztük. 2011 után Brüsszelben az összes új törvényünket, beleértve az Alaptörvényt, megvizsgálták és jóváhagyták. A jogállamisággal kapcsolatos vádak alaptalanok voltak. Most megint kezdik. Ennek sincs jogalapja az uniós jogban. Máig nincs egy objektív, mindenkire vonatkozó feltételrendszer, amely tisztán definiálná a »jogállamiságot«. Ezért mi alapvetően ellenezzük az ilyen eljárásokat. És nem mi vagyunk az egyetlenek.”