Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
A szavazáson a nyugati elköteleződésű Zoran Zaev pártjanyert, a kormányalakításhoz viszont koalíciós partnerre lesz szüksége.
Július 15-én tartottak parlamenti választásokat Észak-Macedóniában. Az ország névváltoztatását követően most először fejezhették ki a polgárok ilyen formában a véleményüket a Görögországgal kötött megállapodásról. A szavazáson a nyugati elköteleződésű Zoran Zaev pártjanyert, a kormányalakításhoz viszont koalíciós partnerre lesz szüksége.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 2019 februárjában változtatta meg hivatalos nevét Észak-macedón Köztársaságra. Ezzel egy 27 éven át zajló vitára tett pontot és nyitotta meg a lehetőséget az euroatlanti csatlakozáshoz. Görögország mindezidáig blokkolta az állam integrációs törekvéseit mind a NATO, mind az Európai Unió irányába. Konfliktusuk Macedónia elnevezéséből eredt, a görögök ugyanis attól tartottak, hogy az országnak idővel területi követelése lehet hasonló nevű tartományukkal, Makedóniával szemben. Hosszas tárgyalások után a két fél megállapodásra jutott, a macedón kormány pedig népszavazást írt ki 2018 szeptemberében a névváltoztatásról. Rendkívül alacsony részvétel mellett ugyan – a jogosultaknak mindössze harmada ment el szavazni –, de a polgárok többsége támogatta az egyezséget, és ezt követően, 2019 januárjában a törvényhozás is jóváhagyta azt. Ugyanaz év februárjában pedig hivatalosan is Észak-macedón Köztársaságra változott az ország neve. A lépéssel közelebb kerültek a NATO-s és az európai uniós tagsághoz is, hiszen Görögország nem akadályozza tovább a tárgyalások előrehaladását és a szervezetek is nyitottak Észak-Macedónia csatlakozására. 2020. március 24-én az EU-tagállamok miniszterei zöld utat adtak az egyeztetések megkezdéséhez, március 27-én pedig a NATO tagjává vált.