A magyar családpolitika egyszerre modern és konzervatív

„Az Ön államtitkársága által készített tanulmányokban bemutatott demográfiai mutatók meglehetősen látványosak. A termékenységi ráta egy nőre vetítve kb. 1,2-ről 1,5-re nőtt 2010 és 2018 között. Van-e újabb adata az elmúlt évre vonatkozóan?

Közgazdász vagyok és tudom, hogy néhány hónap vagy néhány év adatai alapján nem lehet következtetéseket levonni. A demográfiai helyzet Magyarországon súlyos, és a demográfiai kihívás fontos kérdés.

Akárcsak az egész régióban.

Ezen túlmenően ez egy olyan jelenség, amely a fejlett világ minden területén megfigyelhető, mondjuk úgy, a nyugati világban. Nincs olyan európai ország, ahol a gyermekvállalási kedv eléri a nemzedékek megújulásának küszöbét, még Franciaországban és Írországban sem. Ezért gondolom, hogy nagyon fontos erről beszélni, és megpróbálni szembenézni ezzel a kihívással. Pozitív jelek is láthatók Magyarországon, mert valóban, a termékenységi ráta nőtt. Ugyanakkor az utóbbi hónapokban viszont stagnált. De azt is látjuk, hogy a házasságkötési kedv magasabb, mint az elmúlt negyven évben, ami talán a jövőbeni gyermekszületésekre is hatással lesz

Ismeretes, hogy Magyarországon, csak úgy, mint Franciaországban, a születések körülbelül fele házasságon kívül történik.

Ez abból adódik, hogy sokan gyermekük születése után házasodnak meg.

A kritikusok szerint a házasságkötési hajlandóság növekedése csak az adókedvezmények és a házaspárok számára fenntartott CSOK lakhatási támogatási rendszernek köszönhető. Mivel magyarázza a házasságkötések számának ilyen hirtelen növekedését?

Nem azt mondom, hogy ez a növekedés kizárólag a kormány intézkedéseinek köszönhető, de érdekes látni, hogy 2002 és 2010 között a házasságok száma 23% -kal esett vissza, tehát akkor, amikor ellenzékben voltunk. Magyarországnak olyan kormánya volt, amely egyáltalán nem kedvezett a családoknak, és szinte minden családtámogatást megszüntetett. 2010 óta, a CSOK bevezetését megelőzően is (2015 előtt), a házasságkötések száma folyamatosan nő. Úgy gondolom, hogy ennek valamilyen köze van a családbarát légkörhöz. De természetesen van pénzügyi támogatás is. A szabály a következő: ha valaki anyagi támogatást vesz igénybe még meg nem született, de előre vállalt gyermekekhez, akkor a támogatás házassághoz kötött. Ugyanakkor a már megszületett gyermekek után felvett támogatás nem függ a házasságkötéstől, de házaspárok, valamint egyedülálló szülők ugyanúgy részesülhetnek benne.

»Intézkedéseinket a magyarok többsége is helyesli, függetlenül attól, hogy támogatják-e a kormányt. Tehát nemzeti egyetértés van abban, hogy a gyermekeket és a következő generációkat maximálisan támogatni kell.«

Térjünk vissza a termékenységi rátához, amely a 2010-es évtizedben 1,2-ről 1,5-re nőtt. Korábban elmondta nekünk, hogy az okozati összefüggést a kormányzati intézkedésekkel nem bizonyították. A nyugati világban a demográfusok általában szkeptikusak a natalista intézkedések hatásait illetően. Elképzelhető, hogy ezek a születések felzárkózást jelentenek a gazdasági válság évei után. Van – e elképzelése az intézkedéseiknek a termékenységre gyakorolt ​​hatásáról?

Ez legitim vita. A közgazdászok szintén megosztottak ebben a kérdésben. Láthatjuk, hogy minden demográfiai mutató a helyes irányba halad, és azt hiszem, hogy ez nem idegen a kormány elkötelezettségétől.

Egy kritikus demográfus elismerte, hogy a megjelenített politikai akaratnak hatása lehet.

Vannak törekvéseink. Egyrészt azt a kritikus demográfiai helyzetet akarjuk legyőzni, amelyben már hosszú ideje élünk. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan azt is szeretnénk, ha a családok az anyagi támogatást is életmódjuk javulása és gyermekeik felnevelése érdekében tudnák felhasználni. Igen, a demográfia fontos, de intézkedéseinkkel a magyarok többsége is egyetért, függetlenül attól, hogy támogatják-e a kormányt, vagy sem. Tehát nemzeti egyetértés van abban, hogy maximálisan támogatni kell a gyermekeket és a következő generációkat. Ez mozgásteret és cselekvési lehetőséget kínál számunkra, amely manapság nem minden országban adatik meg.”