„63 évvel ezelőtt a mai napon kezdődött meg a szovjet fegyveres beavatkozás az októberben kirobbant forradalom és szabadságharc leverésére. Ma, november 4-én emlékezünk meg azokról a hősökről, akik képesek voltak meghozni a legnagyobb áldozatot hazánk függetlenségéért, a vágyott szabadság eléréséért.
A nemzeti gyásznapon azonban az áldozatokról való megemlékezés mellett, emlékeztetnünk is kell magunkat arra, hogy a szabadságunkért újra és újra meg kell küzdenünk. 1956-ban a magyarok fellázadtak és úgy döntöttek, hogy nemet mondanak az elnyomó, keleti, illiberális szövetségre, Nagy Imre pedig vállalta a történelmi feladatot és a magyar nép oldalára állt. Miniszterelnökként volt benne bátorság, hogy nemet mondjon a zsarnokságra.
Most 63 évvel később viszont azt kell látnunk, hogy a magyar miniszterelnök ugyanazt teszi, amire egykor nemet mondtak a magyarok: egy újabb zsarnoki rendszert épít ki és önszántából tagja akar lenne egy elnyomó, keleti, illiberális szövetségnek. Tálcán kínálja fel hazánk függetlenségét és szabadságát, azt amiért az 56-os hősök harcoltak. Az elesett hősök emléke előtti főhajtás mellett, emlékeznünk kell arra, hogy csak akkor lehetünk méltók Nagy Imre és társai, valamint a magyar nemzet által hozott áldozatra, ha nem mondunk le azokról az célokról, amikért elődjeink küzdöttek.”