„A frakciókkal folytatott tárgyalásain Von der Leyen a liberálisoknak, a baloldalnak és a zöldeknek is komoly ígéreteket tett. Mint kiderült, a zöldeket nem győzte meg, a kedd délelőtti, négyórásra nyúlt vitában e frakció képviselői voltak a leghangosabb kritikusai, no meg a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak politikusai, de az egy másik történet. Von der Leyennek tulajdonképpen nem sok esélye volt a zöldek meggyőzésére, hiszen egy határt nem léphetett át – ha mindenben enged az egyre többet és többet elváró zöld lobbinak, akkor mindenki más támogatását veszti el. A baloldal komoly vállalásokat kapott szociális kérdésekben, de úgy látszik, ez nem volt elég.
Az európai konzervatívok és a nemzetállamok hívei számára mindez azért jó hír, mert az új elnök tudhatja, kiknek köszönheti a székét. Manfred Weber nem akart fideszes szavazatokkal bizottsági elnök lenni, hát nem is lett az, hanem – ahogy még aznap Varga Judit új igazságügyi miniszter rámutatott – ünneplés helyett együtt gratulálhatott Von der Leyennek a fideszes frakciótársaival, a fideszes szavazatok ugyanis döntőek voltak. A Fidesz előre egyértelműsítette, hogy megelőlegezi bizalmát a német jelöltnek, Von der Leyen emlékezhet rá, hogy az Európai Tanács legutóbbi, több napos ülésén a visegrádi országok egységesen fellépve megakadályozták egy Timmermans-féle bizottság megalakulását, őt viszont elfogadták és támogatták.
A visegrádiak szempontjából egyébként az is üdvös lehet még, hogy a lengyel kormánypárt szavazataiért kemény küzdelem zajlott. Sajtóhírek szerint Paul Ziemiak, a német Kereszténydemokrata Unió főtitkára titkos varsói találkozón győzködte Jaroslaw Kaczynskit, a Jog és Igazságosság elnökét, majd pedig Angela Merkel kancellárnak telefonon kellett felhívnia lengyel partnerét, Mateusz Morawieckit. Varsó azért bizonyult ennyire kemény diónak, mert az Európai Parlament baloldali, liberális képviselői az elmúlt hetekben a parlamenti szokásjogot felrúgva diszkriminálták őket. Merkel telefonhívására például azután volt szükség, hogy a szociális bizottságban másodszorra sem választották meg elnöknek Beata Szydlo volt lengyel kormányfőt.