Van-e „magyar húsvét”?

2019. április 20. 00:11

Olyasmi, hogy „magyar húsvét”, önmagában nem létezik, illetve mindazt, ami a húsvéthoz kapcsolódóan magyarnak mondható, más népek folklórjában is megtaláljuk. Interjú.

2019. április 20. 00:11
Varga Máté
Vasarnap.hu

Beszélhetünk sajátosan magyar húsvéti hagyományvilágról, szokásokról, szóval amolyan magyar húsvétról?

Olyasmi, hogy »magyar húsvét«, önmagában nem létezik, illetve mindazt, ami a húsvéthoz kapcsolódóan magyarnak mondható, más népek folklórjában is megtaláljuk. Még az olyan, sokak által »jellegzetesen magyar«-nak gondolt egészség- és termékenységvarázsló rítusokra is igaz ez, mint amilyen például a húsvét hétfői locsolkodás, vagy – más tájegységeken – a lányok megvesszőzése; ezek szintén több európai népnél jelen vannak, nem csak Magyarországon.

Jellegzetesen magyar elegye sem létezik az efféle szokásoknak?

Ez nehéz kérdés, mert ha a néprajz eredményeit vesszük alapul, akkor én inkább a regionális különbségekre hívnám fel a figyelmet. Más a húsvét ünnepköre a Felvidék egyes területein, és megint más az alföldön. A húsvétot megelőző virágvasárnapi kiszehajtás, kiszebábégetés pl. általában a nyelvterület északi részén volt jelen, máshol ismeretlen maradt. Arrafelé viszont a tót atyafiak is ismerik, és ha nem is teljesen ugyanúgy adják elő, főbb elemeiben azért hasonlatosan.

Jellemzően hogyan kapcsolódnak ezek a szokások és hagyományok a különböző keresztény egyházak hivatalos tanításaihoz (és hogyan válnak el azoktól)?

A húsvéti időszak különböző ünnepeit, azok szokásrendszerét és hiedelmeit nagyon erős keresztény egyházi hatás érte, kezdve a böjt megtartásától a virágvasárnapon át egészen pünkösdig. Ezzel együtt jelen vannak mindenféle »pogánykori«, vagy legalábbis a kereszténységtől független elemek is. Ilyenek a természet (tavaszi) újjászületését váró úgynevezett zöldágjárások, a virágvasárnapi kiszebábu elégetése/vízbeverése vagy épp a már említett locsolkodás/vesszőzés is. Ezek mind korábbi kultuszok emlékei, maradványai. Az egyházi és bibliai tematikájú szokások, hiedelmek, vallási népénekek száma egyébként igencsak magas a húsvét körüli időszakban. Különösen is érdekes szokás a Pilátusverés, melynek során az oltár lépcsőjét – vagy a templomi padokat – a hívők botokkal verték, mégpedig azért, hogy Pilátus szenvedjen, amiért elárulta Krisztust.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
syphax
2019. április 21. 23:53
"... hogy van-e "magyar zsidó?", milyen hatást váltana ki.." Nyilván ennek a kérdésnek--mint minden kérdésnek--ELDÖNTÉSE azoknak a DÖNTÉSI KRITÉRIUMOKNAK A TARTALMÁTÓL függene, amelyeket e célból fölállitottak. Az meg hogy ezek a kritériumok MILYENEK(?) attól függhetne, hogy KIK AZOK(?) akik abban a helyzetben vannak, hogy megmondhassák: e kérdésekben mely' TARTALMI ATTRIBÚTUMOK legyenek benne.És persze hogy ezeket hogyan használják-alkalmazzák?
luisbathhelena
2019. április 21. 21:27
Amit magunkénak érzünk, az magyar. Ha más népek is hasonlóan tesznek, érezzék ők is magukénak, nem vagyok kirekesztő. Csak ezeknek a libsi barmoknak kizárólag lehet egyetemes és globális szokásai, ideái. Amúgy bármiről kimutatom öt perc alatt hogy máshol is, van, az eredete nem adott országhoz kötődik. Nehogy már jól érezzük magunkat.
syphax
2019. április 21. 18:00
A LOCSOLKODÁS, mint húsvéti népszokás állitólag magyar specialitás. EREDETÉÜL egy meglehetősen macsó magyarázatot olvastam a közelmúltban. Mikor a 3. nap hajnalán kimentek a SIRHOZ az asszonyok--ÉS LEGELŐSZÖR CSAKIS ÉS KZÁRÓLAK NŐK MENTEK KI, jó korán reggel--illatos "fűszerekkel", olajokkal és balzsamokkal, hogy a kor szokásainak megfelelően MEGKENJÉK a halottbak tudott-hitt Jézus sirba jelyezet testét. Ekkor konstatálták, hogy a SIRBOLT BEJÁRATÁHOZ tett hatalmasnagy kő onnan el van "hengeritve", és bent a sirboltban 2 fényes öltözetű ifjű--ANGYAL ÁLL--akik azt mondják: "NINCS ITT AZ ÚR, MERT FÖLTÁMADOTT. NE KERESSÉTEK AZ ÉLŐT A HALOTTAK KÖZÖTT!!!" nO, EZEN AZUTÁN EZEK A NŐK TOTÁL KIAKADTAK, ÉS MINT AZ ŐRÜLTEK KEZDTEK VISSZAFELÉ A VÁROS, JERUZSÉKEM FELÉ ROHANNI. Nem csoda, hogy a velük találkozó Péter és János apostolok igen-igen meglepődtek ezen a közlésen--tudnillik hogy: AZ ÚR ÉL, mert FÖLTÁMADOTT!!! Továbbá a nagyon zavartan viselkedő 3 asszony--Mária Magdolna és még 2 nő--olyan "jeleket" mutattak és olyan "vadakat beszéltek", hogy az apostolok egyszerűen azt gondolták: EZEK A NŐK MEGBOLONDULTAK! ÉS ÖSSZE VISSZA BESZÉLNEK MINDENFÉLE HABLATY VALÓTLANSÁGOKAT SATÖBBI...SATÖBBBI. HOGY' TÉRJENEK MÁN ÉSZRE EZEK A SZERENCSÉTLENEK,. NOSZA ELŐKAPTÁK A KOR SZOKÁSOSM"GYÓGYMÓDJÁT": ZZZSUPPPSZ! LEÖNTÖTTÉK ŐKET 1-2 VÖDÖR- KORSÓ JÓ HIDEG FORRÁSVIZZEL! No, innen eredhet a locsolkodás jó magyar szokása ezen ismeretek szerint.....
szemlelo
2019. április 20. 23:12
Tud valaki máshol locsolkodásról. Nagyon sok külföldi barátom, ismerősöm van, mind rácsodálkoznak a magyar locsolkodásra.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!