A Wireddel mondhatjuk: a közösségimédia-óriásnak már annyi botránya volt, hogy valószínűleg a felére sem emlékszünk.
Tavaly decemberben találó összefoglalóját adta a napokban 15. születésnapját ünneplő Facebook 2018-as évének a Wired hírportál: a közösségi média-óriásnak már „annyi botránya volt”, hogy „valószínűleg a felére sem emlékszünk”.
Ezért érdemes ismét végignézni az elmúlt év Facebook-botrányait a Wired cikke alapján. Ezekből kiviláglik: az állítás, miszerint a közösségi portál egyre többet és többet nyel le magánéletünkből és féltve (vagy kevéssé féltve) őrzött adatainkból, a legkevésbé sem egy groteszk Black Mirror-részből kapott vélemény.
Egy éve, 2018 februárjában Robert Mueller orosz befolyást vizsgáló amerikai ügyész bemutatta, mekkora része is lehetett akár a Facebooknak az amerikai választás kimenetelében. Mueller arra jutott, hogy az orosz Internet Research Agency alkalmazottjai álprofilokat alkottak és befolyásolni próbálták a választás kimenetelét. A Facebook hivatalos védekezésében többek között az is szerepelt, hogy más nagy cégeket (Twitter, YouTube) is felhasználtak –
Az még ugyan „csak” a választások tisztaságát érintette – és nem elfeledendő tény, hogy a magyar választások során is felhasználók tömegeit tiltotta le a Facebook –, ám a következő „vád” már egy sokkal sötétebb ügyet: a népirtást érinti.
Az ENSZ a Facebook szerepét idézte tavaly tavasszal a mianmari rohingya kisebbség lemészárlásának szervezésében. Az ENSZ szerint a Facebook elősegítette a rohingyákkal kapcsolatos álhírek terjedését, így téve lehetővé a kisebbség elleni uszítást. A közösségi platformról azóta letiltották a leghevesebb uszítókat, illetve a Facebook jelentésben foglalta össze saját emberi jogi „bukásait” az országban. A probléma azonban nem szűnt meg, ugyanis miután Sri Lankán is muszlimok elleni uszításra használták fel a Facebookot, a helyi hatóságok letiltották a Facebookot (és a WhatsAppot is). Pápua Új-Guineában hasonló lépést fontolgattak a hatóságok.
Ezt követte a New York Times tényfeltáró riportja, mely szerint a Cambridge Analytica nevű politikai adatokkal foglalkozó cég több tízmillió amerikai adatait tulajdonította el a 2016-os választás előtt. (A Facebook maga később 87 millió felhasználóról beszélt). Voltaképpen a felhasználók adatainak harmadik felek számára való közvetítésének gyakorlata olyannyira általános volt, hogy az Egyesült Királyság Adatvédelmi Megbízottja megbírságolta a Facebookot az ország adatvédelmi törvényeinek megszegéséért. Miután kirobbant a Cambridge Analytica-botrány, Mark Zuckerberget, a Facebook alapító igazgatóját Washingtonba rendelték egy a cég tevékenységével kapcsolatos meghallgatásra, ám
Hasonló meghallgatás már nem követte a cég júniusi botrányát, amikor ismét a New York Times derítette ki: a Facebookot a Cambridge Analyticáéhoz hasonló szerződés kötötte össze az Apple, Amazon, Microsoft és Blackberry cégekkel, ami szintúgy lehetővé tette a felhasználók személyes adatainak szivárogtatását. Nem sokkal később a Facebook részvényei zuhanni kezdtek, a cég 20%-os részvényárfolyam-esést könyvelhetett el.
A cég elsősorban a konzervatív felhasználók között népszerűtlen: például az amerikai jobboldalon közkedvelt Alex Jones fiókját tavaly augusztusban törölte le a cég. (Jones-tól egyébként a kedvencem eszmefuttatása, miszerint a kormány meleggé teszi a békákat, lásd itt, megzenésítve pedig itt). Ennek ellenére a baloldal haragját is kivívta a Facebook, amikor kiderült, hogy cég egyik vezetője, Sheryl Sandberg utasítására „együtt dolgozott” a Definers Public Affairs nevű PR-céggel a Facebook-ellenes „csoportok” Soros Györggyel való „összekötése” érdekében.
Ezt pedig a Facebook legfrissebb botránya követte: ismét a New York Times szellőztette meg múlt decemberben, hogy legalább 150 cégnek adott át Facebook személyes felhasználói adatokat, köztük – ismét – az Amazonnal, a Microsofttal, de szerepelt a felsorolásban a Netflix és a Spotify is.
Történt ez pedig annak dacára, hogy a Facebook már régen ígéretet tett rá, hogy ez nem fordulhat elő. Ám ahogyan a Wired is összefoglalta: „A legújabb botrányhírek konklúziója a következő: dacára annak, hogy a Facebook szerint teljességgel a felhasználók rendelkeznek saját adataik felett, a cég története során számos alkalommal kereskedett adatainkkal az üzletének növelése érdekében”.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Azt kiabálta folyamatosan, hogy mindenkit meg tudna venni, ha akarná, az egész helyet is, mert ő akkora ember.
Schiffer András a Magyar Jelen podcastjában intézett kirohanást Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és a Facebook ellen Toroczkai László Mi Hazánk-elnök profiljának feloldása kapcsán.
Ideje, hogy a baloldali média is belássa: a Tisza-vezér nem hős, csak egy politikai szégyenfolt; a vitakultúrát pedig ő rántotta le a mélybe. Nagy Ervin írása.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
