„Nem, nem érdekel, hogy »mással kéne foglalkozni«, meg hogy »fóbia«. Az a fóbia, hogy ti még mindig nem veszitek észre.
Szóval. Gyurcsány Ferenc három hónappal ezelőtt, a szeptemberi langymelegben bepróbálkozott azzal, hogy utcai ellenállást hirdet, mert, hogy a parlamentben nem lehet semmit elérni nagyvonalúan hallgatva arról, hogy éppen ő volt az egyik vezérszónoka annak, hogy a választáson el kell indulni, és a rendszert így meg lehet dönteni, és parlamenti képviselőként igenis hogy sokkal, de sokkal többet lehet elérni, mint azon kívül, stb. Az ellenállásból egy rémkínos vuduszeánsz lett, ahol hívei verték az Orbán-dobot, majd mindenki igyekezett az egészet elfelejteni.
Jött a fagyos december, és teljesen váratlanul életjelet adott magáról az ellenzék (bár szerintem ennyit is akart), és nyomban dühös tömegek kezdtek Budapest utcáin grasszálni. Egyik nap jött a másik után, egyik mínusz múlta alul a másikat, és még mindig ezrek az utcákon.
Majd tegnap érkezett Gyurcsány Ferenc, és kifejtette, hogy »kibontakozott az ellenállás«, és most nem szabad megtorpanni. A mai tüntetésen néhány tucatnyian lézengenek. Nincs több hozzáfűznivalóm.”