Helyretették Magyar Péter tévedéseit a gyermekvédelmi ellátás kapcsán – a számok nem hazudnak!
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
Egyetlen reményünk az lehet, hogy a bírói szervezeti indentitás eddig is ellenállónak bizonyult minden politikai machinációs szándékkal szemben.
„Valamennyi bírósági vezetőnél feltételként írtuk volna elő a legalább három éve fennálló bírói megbízatást. Most viszont a miniszter bírósági vezetőnek nevezhet ki leköszönő hivatalnokokat is. Komoly politikai összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaztunk meg a közigazgatási bírákra: nem csak azok estek volna ki a rostán, akik öt éven belül képviselők voltak, de azok is, akik jelöltként indultak, párttisztségviselők, állami vezetők, miniszteri biztosok, az Országgyűlés által megválasztott vagy a miniszterelnök, a köztársasági elnök által kinevezett közjogi tisztségviselők voltak. A törvénytervezet most tágra nyitja a kaput a közigazgatási bírói pályára a politikai kinevezett tisztviselők előtt is. Előírtuk volna, hogy a központi honlapon a pályázatok kiírásával egyidejűleg közzé kell tenni a pályázati kiírást és a pályázati és vizsgakövetelményeket, továbbá az elbírálást követően a kinevezésre javasolt pályázatát, a meghallgatási jegyzőkönyvet, a pályázati bírálatot, valamint az érintett hozzájárulása esetén a kinevezésre nem javasolt pályázónál ugyanezeket a dokumentumokat.
A tervezet a pályázati eljárás transzparenciájára érdemi rendelkezéseket nem tartalmaz. A közigazgatási bíróságok regionálisan jönnek létre, ugyanakkor ez azzal jár, hogy számos emberközeli hatósági ügyben is nagyon sokat kell utazni bírói jogvédelemért. Nem utolsósorban, a növekvő távolságok a jelenlegi, tapasztalt közigazgatási bírák közül is sokakat kiszórhatnak, egyszerűen egzisztenciális okokból. Ezért kezdeményeztük, hogy a megyeszékhelyeken jöjjenek létre ítélkezési pontok, ahol első fokon tárgyalhatják közigazgatási bírák a magánszemélyek és kkv-k kisebb értékű adó- és bírságügyeit, gyámügyeket, a szociális támogatásokkal és tb-ellátásokkal összefüggő ügyeket, valamint a lakáscélú ingatlanokkal kapcsolatos építési ügyeket. A törvénytervezet egyelőre süket ezekre a szempontokra.
A helyzet tehát a harmadik hatalmi ág intaktságát illetően jelen pillanatban súlyosabb, mint az elmúlt évek vészharang-kongatásainál bármikor. Egyetlen reményünk az lehet, hogy a bírói szervezeti indentitás eddig is ellenállónak bizonyult minden politikai machinációs szándékkal szemben.”