A Fidesz és a vidéki szavazók kapcsolata korántsem új keletű.
A választások óta szinte teljes a konszenzus arról, hogy a Fidesz újabb minősített többségét a vidéki szavazóknak köszönheti. A körükben végzett sikeres mozgósítás legfontosabb okaként az ellenzéki politikusok és véleményformálók a migrációs kampány célba érésének, az ellenzék hiányos vidéki beágyazottságának és alacsony láthatóságának tulajdonítják. Ez utóbbi kapcsán gyakran hivatkozott körülmény a korlátozott médiapluralizmus, magyarán az, hogy a Fidesz vidéki szavazói csak a migránsokról hallanak, miközben elkerülik figyelmüket a korrupciós ügyek.
A Fidesz és a vidéki szavazók kapcsolata azonban korántsem új keletű. Az egyetlen szavazókörrel rendelkező településeken született listás eredmények ugyanis árnyalják a fent bemutatott általánosító véleményt. Választási ciklusokként 1800-2100 között mozog azon települések száma, ahol egyetlen szavazókör található. Ha az itt leadott szavazatokat vizsgáljuk meg, úgy képet kaphatunk a sokat említett kistelepülési szavazók politikai preferenciáiról. A vizsgálat során így 1990-től kezdve a legutóbbi választásig vettük sorra a pártlistákra leadott szavazatok arányát.
Az első ábrán azt láthatjuk, hogy mennyire felül-, illetve alulreprezentáltak az egyes pártok a kistelepüléseken. Választásoktól függően 10-11 százalék körül alakul a kistelepüléseken szavazók aránya az összes szavazóhoz képest. Az egyes oszlopok azt mutatják, hogy a pártok szavazótáborán belül ehhez az arányhoz képest mekkora az eltérés. Tehát minél nagyobb ez a szám, annál inkább felülreprezentált egy párt a kistelepüléseken. A negatív tartományban lévő eredmények pedig az adott párt alulreprezentáltságát mutatják. Talán nem meglepő, hogy az első választásokon az úgynevezett rétegpártok, így a kisgazdák és a kereszténydemokraták voltak felülreprezentálva a kistelepüléseken. A kisgazdák esetében ez így is volt az 1998-as választásokig, majd miután koalíciós partnere mellett végleg meggyengült az FKGP, 2002-től egyedül a Fidesz mutatott felülreprezentáltságot a kistelepüléseken, egészen a Jobbik 2010-es megjelenéséig.
Grafikon: 24.hu
(...)
A legfontosabb, ami az eredményekből leszűrhető, hogy nem 2018-ban hódította meg a Fidesz a falvakat. Kistelepülési áttörése már a 2002-es választások előtt megtörtént, aminek elsődleges okaként az FKGP kihullása és egykori kisgazda politikusok átigazolása nevezhető meg.
Ezeket a szavazóit ráadásul a jelenlegi kormánypárt ellenzékben is meg tudta tartani. 2018-ban jobb eredményt ért el a kistelepüléseken, amiben szerepe lehetett a migrációs propagandának és a közmunka által garantált egzisztenciális biztonságérzetnek. Fontos azonban kiemelni, hogy a Fidesz számára már korábbról ismert és elérhető választói csoportról van szó.”
Ifjabb Lomonici Zoltán rávilágított: „főként online térre támaszkodó jelölő szervezetek mozgástere szűkül, míg azok a pártok és jelöltek, amelyek eddig is hagyományos kampányeszközökre építettek, várhatóan kevésbé érzik meg a változást.
„A tiszás politikusok a Tranziton sem mernek kiállni vitázni” – mutatott rá a fideszes európai parlamenti képviselő.
Így megy ez. A tiszások addig szeretik a nyilvánosságot, amíg nem kell az alapvető kérdésekre sem válaszolni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közösségi oldalán mutatta be, mit hozna a Tisza Párt új adózási rendszere. Egy foglalkoztatottra vetítve átlagosan éves szinten 276 ezer forint elvonást jelenthet, ami mindenki számára komoly érvágás
A főpolgármester egy podcastműsorban árulta el, nem ért egyet saját pártja döntésével és mindenképp megpróbálja lebeszélni Barabás Richárdékat arról, hogy elinduljanak a jövő évi választásokon.
A Fidesz kormányzással az is jól jár, aki nem oda szavaz.
A Tisza-gyűlés 80 százaléka megszavazta a Tisza-adót, Tarr Zoltán bólogat, de szerinte most nem lehet róla beszélni. „Választást kell nyerni, és utána mindent lehet” – mondta.
A két elkövető arcul ütötte, majd a földön megrugdosta.
