Nem az idén hódította meg a Fidesz a falvakat: már 2002-ben áttört

A választások óta szinte teljes a konszenzus arról, hogy a Fidesz újabb minősített többségét a vidéki szavazóknak köszönheti. A körükben végzett sikeres mozgósítás legfontosabb okaként az ellenzéki politikusok és véleményformálók a migrációs kampány célba érésének, az ellenzék hiányos vidéki beágyazottságának és alacsony láthatóságának tulajdonítják. Ez utóbbi kapcsán gyakran hivatkozott körülmény a korlátozott médiapluralizmus, magyarán az, hogy a Fidesz vidéki szavazói csak a migránsokról hallanak, miközben elkerülik figyelmüket a korrupciós ügyek.

A Fidesz és a vidéki szavazók kapcsolata azonban korántsem új keletű. Az egyetlen szavazókörrel rendelkező településeken született listás eredmények ugyanis árnyalják a fent bemutatott általánosító véleményt. Választási ciklusokként 1800-2100 között mozog azon települések száma, ahol egyetlen szavazókör található. Ha az itt leadott szavazatokat vizsgáljuk meg, úgy képet kaphatunk a sokat említett kistelepülési szavazók politikai preferenciáiról. A vizsgálat során így 1990-től kezdve a legutóbbi választásig vettük sorra a pártlistákra leadott szavazatok arányát.

Az első ábrán azt láthatjuk, hogy mennyire felül-, illetve alulreprezentáltak az egyes pártok a kistelepüléseken. Választásoktól függően 10-11 százalék körül alakul a kistelepüléseken szavazók aránya az összes szavazóhoz képest. Az egyes oszlopok azt mutatják, hogy a pártok szavazótáborán belül ehhez az arányhoz képest mekkora az eltérés. Tehát minél nagyobb ez a szám, annál inkább felülreprezentált egy párt a kistelepüléseken. A negatív tartományban lévő eredmények pedig az adott párt alulreprezentáltságát mutatják. Talán nem meglepő, hogy az első választásokon az úgynevezett rétegpártok, így a kisgazdák és a kereszténydemokraták voltak felülreprezentálva a kistelepüléseken. A kisgazdák esetében ez így is volt az 1998-as választásokig, majd miután koalíciós partnere mellett végleg meggyengült az FKGP, 2002-től egyedül a Fidesz mutatott felülreprezentáltságot a kistelepüléseken, egészen a Jobbik 2010-es megjelenéséig.

^{Grafikon: 24.hu}

(...)

A legfontosabb, ami az eredményekből leszűrhető, hogy nem 2018-ban hódította meg a Fidesz a falvakat. Kistelepülési áttörése már a 2002-es választások előtt megtörtént, aminek elsődleges okaként az FKGP kihullása és egykori kisgazda politikusok átigazolása nevezhető meg.

Ezeket a szavazóit ráadásul a jelenlegi kormánypárt ellenzékben is meg tudta tartani. 2018-ban jobb eredményt ért el a kistelepüléseken, amiben szerepe lehetett a migrációs propagandának és a közmunka által garantált egzisztenciális biztonságérzetnek. Fontos azonban kiemelni, hogy a Fidesz számára már korábbról ismert és elérhető választói csoportról van szó.”