Lánczi András: A bosszúvágy és az irigység a két legpusztítóbb politikai fegyver, mert ellenségképző ereje van
De ki lehet politikailag sikeres? Mivel minden demokratikus választás maga a káosz, végül a szerencse is hozzáteszi a magáét.
Posztmodern jelenség, hogy a szellemi és politikai elit tagjai között egyre kevesebb anya és apa van Európa-szerte.
„Posztmodern jelenség, hogy a szellemi és politikai elit tagjai között egyre kevesebb anya és apa van Európa-szerte. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a fenti hölgyeknek és uraknak bokros teendőik miatt nincs idejük szülőnek (is) lenni. Tapintható valami ki nem mondott, rejtett viszolygás, távolságtartó irtózás, talán némi lenézés is a hagyományos családos élet iránt.
Az életmód-divat kreátorai nem ezt az utat diktálják, a sikert tapsban, voksokban, politikai ütközetek megnyerésében és persze mindenekfelett (és mindenek mögött) pénzben mérik. A családon belül nincs siker, értelmes élet, legfeljebb erőszak… Mintha pelenkásokkal bajlódni nem lenne elég hasznos és magasztos tevékenység, mintha gyermeket nevelni nem tartozna a legfontosabb feladatok közé, mintha az elit már „túl lenne” azon a múltbéli csökevényen, amit a hagyományos családmodell (apa-anya-gyerekek) és annak aprómunkája jelent.
Nézzünk végig az európai vezetésen: egy gyerektelen válogatott nyerte el a legbefolyásosabb pozíciókat – Juncker az Európai Bizottság élén, Merkel német kancellár, Macron francia vagy épp az olasz, a svéd, a holland és a brit miniszterelnök… Vajon mit várhatunk mi, gyerekeket nevelők egy ilyen élcsapattól?