Vajon a Monarchia szétesésében nem játszott szerepet a bécsi birodalmi központ multikulturális gyökérzetű, de nemzetietlen bürokrata, katonai és gazdasági elitjének racionalista gőgje, központosító dühe?
„Történelmi tény, hogy a Monarchia többi nemzetisége által a dualizmus öt évtizede alatt kedvezményezettnek vélt és ezért irigyelt magyarság a Monarchia szétesésekor a legerőtlenebbnek bizonyult. Fontos történészi feladat annak feltárása, hogy ennek az erőtlenségnek mi volt a kiváltója?
Ezt a kérdést most a levegőben hagyva tegyünk fel néhány másik, aktuálisabb kérdést! Vajon a Monarchia mint a szuverenitás megosztásán alapuló soknemzetiségű államalakulat szétesésében nem játszott-e szerepet a bécsi birodalmi központ multikulturális gyökérzetű, de nemzetietlen bürokrata, katonai és gazdasági elitjének racionalista gőgje, központosító dühe és az érzelmektől fűtött nemzeti törekvések iránti teljes értetlensége és érzéketlensége? Vajon csak a politikai elfogultság láttatja velünk az analógiát a valahai bécsi udvar és az egyre inkább birodalmi ambíciókat és allűröket mutató brüsszeli bürokrácia viselkedése között? Akik a XXI. században lebecsülik az emberek identitásukhoz, s ezen keresztül meghatározott közösségeikhez való ragaszkodásának erejét, vagy éppen ettől az erőtől tartva meg akarják fosztani a ma Európájának emberét az identitásától, vajon látják-e ennek a törekvésnek minden lehetséges negatív következményét?
Az előbbiekkel összefüggő s hasonlóan fontos kérdés az is, hogy miként viszonyul a gazdasági és társadalmi modernizáció a nemzeti identitáshoz. A kiegyezéssel létrehozott Osztrák–Magyar Monarchia egy nagy közép-európai modernizációs kísérlet is volt, miként korunk legnagyobb európai modernizációs kísérlete az Európai Unió.
Magyarország számára a kiegyezés az európai átlag fölötti, tartós nemzeti össztermék-növekedést hozott; az analfabetizmus az 1869-es 65 százalékos szintről 1910-re 33 százalékra csökkent; Budapest növekedési üteme a korszakban csak Berlinéhez hasonlítható Európában, de nemcsak Magyarország fővárosában, hanem országszerte korábban soha nem tapasztalt gyors gazdasági fejlődés zajlott, amelynek épített öröksége a mai napig meghatározza a Kárpát-medencei települések arculatát.
Érdekfeszítő kérdés, hogy az ilyen léptékű gazdasági és kulturális modernizációnak mi a hatása: erősíti vagy gyengíti a nemzeti identitást, avagy kinek erősíti és kinek gyengíti a nemzeti identitását? Az egykori Osztrák–Magyar Monarchia népei esetében a választ elsősorban az adott nemzetek képviselői hivatottak megadni.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Sérelmezik: diszkriminatív a házelnök teremfoglalási gyakorlata.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
