Sokan mondják, hogy diktatúra van, de ez tévedés. Interjú.
„Úgy tűnik, a rendszer, ha megbicsaklásokkal is, de tökéletesen működik hét éve, az íve töretlen.
Nem töretlen, a feszültség nőttön-nő. Az a kérdés mindig, hogy az emberekben az elégedetlenség megelőzi-e az előrehaladást az eszközökben. Erre van remény. Nyilván az ellenzék működése is kérdéses, de arra is mindig van remény, hogy az ellenzék összeszedi magát – az ember legyen optimista. Sokan mondják, hogy diktatúra van, de ez tévedés. Ritka az, hogy egy demokráciából egy nap alatt diktatúra alakuljon ki, az mindig egy folyamat. A folyosón, ahogy átmegyünk a demokráciából a diktatúrába, valahol van egy vörös vonal, amely előtt választásokon el lehet venni a hatalmat a kormánytól, de ha átléptük, akkor demokratikus úton már nem tehetjük meg – hiszen már elvették a nyilvánosság lehetőségeit, megfélemlítették az embereket, nem lehet kontrollálni a választásokat.
És most hol vagyunk?
Igazán az idő fogja eldönteni, de úgy gondolom, most még a vonal előtt vagyunk. Valószínűleg a ’18-as választás lesz ez a vonal, ha ott sikerül átvenni, akkor nyert ügyünk van. Attól tartok, hogy ha utána 50 százaléknál több mandátuma van a Fidesznek, akkor demokratikus módon a kormányt megbuktatni nem lehet. Meg fog akkor is bukni, mert minden rendszer megbukik, csak nem mindegy, hogy mikor – mi is öregszünk, sokat már nem akar az ember egy normálisabb világra várni. Reális esélye lenne akkor az unióból való kilépésnek és az ország lecsúszásának.
Belső bomlásra nem lát esélyt? Például hogy egyre több fideszes értelmiségi farol ki a kormánypárt mögül?
Az, hogy az értelmiségiek kifarolnak onnan, kifejezett tendencia. Méricskélés is, de a személyes benyomásom is az, hiszen olyan környezetből jöttem, ahol sokan támogatták a Fideszt. A szó szerinti belső bomlás nem ez. Önkormányzati képviselő és a fölötte lévő szinten a pártelit – meg a fiatal gyerekek, akik kijöttek az egyetemről, és már bent vannak a minisztériumban – nem hiszem, hogy szétszedhető.”