István király és augusztus huszadika, de miért?

2017. augusztus 20. 17:41

Ritkán vesszük észre, hogyan tesz különbséget a vendégek (jövevények) és külföldiek között. Az előbbiek azok, akiket fogadunk és befogadunk, a másikak pedig az idegenek, a betolakodók, a hívatlanok. A magyar gondolkodásban a mai napig létező ez a határozott különbségtétel az általunk hívottak vagy természetszerűen befogadottak és a hívatlanok között.

2017. augusztus 20. 17:41
Duray Miklós
Felvidék Ma

„Ritkán vesszük észre, hogyan tesz különbséget a vendégek (jövevények) és külföldiek között. Az előbbiek azok, akiket fogadunk és befogadunk, a másikak pedig az idegenek, a betolakodók, a hívatlanok. A magyar gondolkodásban a mai napig létező ez a határozott különbségtétel az általunk hívottak vagy természetszerűen befogadottak és a hívatlanok között.

Az összegező utalását az »egynyelvű és egy szokású« országra azonban gyakran félremagyarázzák. Főleg a Trianon utáni évtizedekben lehetne erre, leginkább közhelyes példákat sorolni, amelyek azt sugallják, hogy az 1867 után államilag újraszerveződő, soknyelvű, soknemzetiségű történelmi Magyarország lett volna az erős.  

Pedig tudjuk, hogy Magyarországnak az akkor éppen négyszáz éves kiszolgáltatottsága miatt ez volt a legsebezhetőbb pontja. Nem csupán amiatt, hogy az etnikai különbözőségek mentén megjelentek az idegen érdekek, hanem azért is, mert állampolitikájában egy szempontra összpontosított: a francia állameszme magyar honi megvalósítására, az egynyelvű ország megteremtésére – ezt akkor, az állam összeomlásának veszélye nélkül nem lehetett megtenni. István Intelmeiben egyértelműen arra utal: egy ország, ha egy szemléletűvé válik, nem fogadja be és nem dolgozza fel a sokfelől jövő tudást, sebezhetővé válik – ez a szemlélet mintha Széchenyi Istvánnal kihalt volna.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
quiet
2017. augusztus 20. 20:21
A lényeg mégis csak az, hogy a magyar , a mindenfajta kisebbségekkel keveredve, és területének kétharmadát elveszítve ( szinte a lehetetlen, sőt a teljesen lehetetlent megvalósítva ) fennmaradt, a magyar gondolat ép és töretlen.
Berecskereki
2017. augusztus 20. 19:57
István Király idejében az ünnep Nagyboldogasszony ünnepevolt, amely augusztus 15.-re esik. Ezen a napon törvénykezett. Az átváltozásának ezen az éjszakáján ajánlotta fel mind a Királyságot, mind az Országot az Égieknek. – írja a szerző. Nem az Égiknek, hanem Szűz Máriának, kérve, hogy legyen védőszentje Magyarországnak. Pontosításra szorul az is, hogy az intelmekben, amely letanul írt szöveg, nem országról van szó, hanem királyságról, királyi udvarról. „Nam unius linguae uniusque moris regnum inbecille et fragile est.” A regnum szó tévesen van fordítva. Meg kell azt is említeni, hogy több település nevében őrzi a Szentkirály emlékét. Így felvidéken is. Szent István Király tiszteletére jött létre a SZENT KIRÁLY SZÖVETSÉG, melynek tagjai azok a települések Magyarországon és az elszakított területeken, amely településeknek a nevében szerepel a szentkirály szó.
Lord Shen
2017. augusztus 20. 19:16
Köszi Jászi Oszkár meg a többi szar! Hogy száradtatok volna bele a szabadkőműves, internáci kurva anyátokba.
Mindjárt
2017. augusztus 20. 19:11
Ostoba, agyhalott pártkatonák, birkák nem képesek értékelni az olyan embereket akik nem a gazdájukat, pártjukat szolgálják. Ez olyan szánalmas. Duray Miklós, Wittner Mária, Ángyán József és Tarlós István olyan különleges és értékes emberek akiket tisztelni tudok annak ellenére, hogy egy olyan pártot támogatnak (Ángyán már nem) amelyiket nem lennék képes támogatni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!