Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
A jogállamiság elleni kisiklások bírálatát és a korrupcióellenesség EU általi szorgalmazását az euroszkepticizmus táplálására használják fel.
„Bár a lakosság továbbra is jóindulattal viszonyul az EU-hoz, ennek alapjai kezdenek megroggyanni egy vállalt euroszkepticizmus artikulálásával. Ez egyaránt elutasítja az európai demokratikus modellt, mint ahogy az európai intézmények és a nemzeti elitek közötti kapcsolatnak egy bizonyos típusát is. Az európai döntéseket önkényeseknek és/vagy visszaélőknek tartják, a nemzeti szuverenitás pedig illegitim módon korlátozott. Az EU-t beavatkozó hatalomként mutatják be, mely a nemzeti pártok és vezetők által közvetített népakarat ellen cselekszik.
A jogállamiság elleni kisiklások bírálatát és a korrupcióellenesség EU általi szorgalmazását így az euroszkepticizmus táplálására használják fel. A menekültekkel kapcsolatos európai politika etnikai, vallási és biztonsági fogalmakkal történő elítélése ugyanebbe a vonulatba tartozik. Létezik egy gazdasági euroszkepticizmus is, mely Románia gazdaságának alárendelését bírálja, a Nyugat gazdaságához viszonyítva. Ennek leglátványosabb kifejezése a külföldi „tőke” szembeállítása a románnal.
Az euroszkepticizmust egy identitárius viszonyulás is kiegészíti, mely az etnikai és vallási identitásokra gyakorolt állítólagos negatív hatások miatt utasítja el az európai integrációt. A „hagyományos” család védelmére vonatkozó egész igyekezet, az alkotmánymódosítási kezdeményezésektől a Bodnariu-botrányig, egy visszatérő konzervativizmus tünete, mely bizonyos vallási erkölcsök nevében korlátozza a jogokat és szabadságokat.
A román euroszkepticizmus egyre robusztusabb, mert jelentős politikai erők támogatják. Stratégiailag arra használják fel, hogy védelmet, sőt büntethetetlenséget szerezzenek az európai szabályokkal és nyomásgyakorlásokkal szemben, illetve arra, hogy kapcsolatot tartsanak fenn egy etnikailag és/vagy vallásilag meghatározott választói réteggel. A PSD mindkét célra felhasználja, míg a PNL-t csak a második csábítja. Nem tudjuk és nem is lenne jó megtudni, meddig lennének készek elmenni az euroszkepticizmusukban.”
*
A cikket a Főtér portál fordításában közöljük.