„Mondanám, hogy szórakoztat, amikor Kövér László az Országgyűlés tekintélyéről beszél, de ez nem igaz: valójában mindig rám jön tőle a lábrázás. Hiába, túl sok éve záporoznak már a szirénázó honatya megregulázásához hasonló taslik ahhoz, hogy az embert ne frusztrálná a házelnöki szinten gyakorolt szisztematikus jogkorlátozás.
A koreográfia a megszokott: az ellenzéki képviselők megpróbálják azt tenni, amiért a választóik a parlamentbe küldték őket - lásd: kifejezni a nem-Fidesz véleményt -, mire Kövér László a direkt e célra kifejlesztett durcás hód arckifejezéssel méltatlan viselkedésről meg a közbizalom megingatásáról kezd papolni, majd büntetést foganatosít. Gondolom, alkalmazhatna botütéseket vagy kényszerhajnyírást is, de nem, ő mindig a fizetést csapja le. Jelezve mintegy, hogy ezeket a fránya ellenzékieket csak a bírvágy hajtotta a parlamentbe, és ne élősködhessenek a nép kenyerén, ha büdös nekik a NER.”