Ha nem érkezik meg 2008 őszén az IMF–EU-gigahitel, akkor Magyarország lett volna az uniós tagállamok közül az első, amely államcsődöt jelentett volna.
„A gazdasági folyamatokat sem lehet feketén-fehéren megítélni, habár nem is ördögtől való a tendenciák magyarázása. Az idevonatkozó tanács sem túl bonyolult, a lényeg, hogy kijöjjön a matek! Ha ugyanis húz a gazdaság, akkor, miután mindent a gazdasági teljesítményhez, vagyis a GDP-hez (a bruttó hazai össztermékhez) viszonyítunk, túl nagy gond nincs. Azonban a magyar rögvalóság szolgálhatott már ezen a téren is illúzióvesztéssel: a balliberális kormányok idején is voltak olyan szakaszok, amikor növekedett a gazdaság, mégis majdnem államcsőd lett a vége. Nagyon nem mindegy, mitől bőg fel a motor! A devizahiteles történetben ugyanis minden fontos jövedelemtulajdonos – állam, háztartások és cégek – „megégette” magát, mintha az egész ország arra rendezkedett volna be, hogy adósodjunk el. Elvégre bankhitelből is lehet bővülni. Természetesen igaztalan dolog lenne, ha az előző kormányokat csak a devizahitelek elterjedése okán minősítenénk, hiszen volt még „ott” annyi más is: válságmenedzselés, túlzottdeficit-eljárás – többi között a választási költségvetések miatt – az unió részéről, és állandó tűzoltás. Igaz, Brüsszellel nem folytattak állóháborút az előző kormányok: erre nem is volt szükség, egy szégyenpadra ültetett országnak erre aligha volt joga.
Ha pedig nem érkezik meg 2008 őszén az IMF–EU-gigahitel, akkor Magyarország lett volna az uniós tagállamok közül az első, amely államcsődöt jelentett volna. Ezt a görögök megúszták – szinte és kizárólag annak tulajdoníthatóan, hogy eurós tagállam ne indítson el lavinát a közös uniós pénzt használók táborában.
Jelenleg Magyarország – pontosabban: hazánk államadóssága – mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre ajánlott. Amennyiben unják már az ezzel kapcsolatos állami kampányt, hadd emlékeztessek mindenkit arra: a helyzet történelmileg úgy alakult, hogy a kelet-közép-európai blokkban mi lettünk a legjobban eladósított ország 1990-re. És éppen ezért fontos, hogy a hitelminősítők milyen verdiktet állítanak ki rólunk: ezek a nemzetközi pénzintézetek alaposan áttanulmányozva a gazdasági folyamatokat – az elért eredményeket és a várható teljesítményt – döntenek a mi megítélésünkről. Hasonlóan pozitív az EU és az IMF jelentése is Magyarország produkciójáról.”
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Bár a rendszert több kritika éri, a számok nem hazudnak,: az áram- és a gázrezsi egy friss felmérés szerint is Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unión belül.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
