Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Alaptörvény-ellenes az LMP népszavazási kezdeményezése.
„Az LMP által a paksi atomerőmű-bővítés ügyében kezdeményezett népszavazás nemzetközi szerződésre, illetve abból fakadó kötelezettségre vonatkozik, ezért abban az Alaptörvény - a korábbi Alkotmányéval megegyező - szabályai alapján népszavazás nem tartható.
Az Alaptörvény ugyanis a nemzetközi szerződésre irányuló népszavazási kezdeményezéseket ún. tiltott tárgykörnek minősíti. A paksi beruházásról és bővítésről pedig kétoldalú, magyar-orosz nemzetközi egyezmények szólnak, melyeket az Országgyűlés törvény formájában a magyar jogrend részévé is tett. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság korábban megállapította, hogy nem csak olyan kérdés nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre vonatkozik, hanem olyan sem, mely az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozna. Az LMP kérdése tehát kétszeresen is "fennakad" az alkotmányossági rostán, ugyanis szembemegy úgy a nemzetközi kötelezettséggel, mind az azt tartalmazó magyar törvényekkel.
És bár a vonatkozó LMP-s kérdés látszólag általánosságban csak arra vonatkozik, hogy a jelenlegi kapacitásoknál nagyobb kapacitással működő atomerőmű ne legyen üzembe helyezhető, ez közvetlen összefüggésben van fentiekkel. A tervezett beruházás ugyanis a jelenlegi 2000MW-os atomerőművi összkapacitás helyébe többet, 2400MW-nyit "helyezne", ráadásul úgy, hogy egy ötéves átmeneti időszakban a régi és új blokkok párhuzamosan működnének 4400MW-os kapacitással.
Ezen kapacitásbővítés pedig csak úgy lenne "kikerülhető", ha az LMP-s kezdeményezéssel "összhangban" Magyarország felmondaná a hatályos nemzetközi szerződéseket vagy tartalmukat megváltoztatná. Ezt azonban az AB gyakorlata szerint ugyanúgy tilos referendum útján kezdeményezni. Hasonló, a paksi bővítéssel összefüggő kezdeményezések voltak már az elmúlt években 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is, de az NVB és a bíróságok valamennyi esetben megtagadták azok hitelesítését. Az NVB vélelmezhetően most is így fog tenni - ha mégsem, akkor döntése megtámadható a Kúrián, majd végső esetben az Alkotmánybíróságon.”