Myra püspöke

„Mert hát az evangélikus lelkész sok-sok mindent tehetett volna, csak ezt az egyet nem. Megtehette volna például, hogy maga köré gyűjti a sorban álló és várakozó gyerekeket és szülőket, és elmondja nekik Szent Miklós püspök történetét. Myra püspökének legendáit. Beszélhetett volna arról, hogy a rejtélyes és titokzatos Szent Miklós püspökből hogyan lett Mikulás. Elmesélhette volna, hogy a legenda szerint egy gonosz vendéglős egyszer elcsábított magához és megölt három fiút. A püspök pedig feltámasztotta a gyerekeket, és megbüntette a gyilkosukat. De ha ezt a történetet túl rémesnek találta a lelkész úr, mesélhetett volna arról, amikor Miklós püspök tudomást szerzett szomszédja rosszra fordult sorsáról, s hogy a gazdag szomszéd, miután tönkrement, mindhárom leányát utcalánynak adta. Szent Miklós, amikor tudomást szerzett erről a szörnyűségről, az éj leple alatt, titokban arannyal teli erszényt csempészett a szomszéd házába, aki reggel azt megtalálta, elszégyellte magát, és leányait tisztességgel kiházasította. S hogy e titokban odacsempészett aranyból, e titokban tartott jó cselekedetből alakult ki a Mikulás legendája, aki az éj leple alatt ajándékot hoz a gyerekeknek, a jóknak.

De ha az evangélikus lelkésznek esetleg nehezére esett volna elmagyarázni, mit is jelent az utcalány, lett volna egyéb történet is. Mesélhetett volna az ártatlanul megvádolt és elítélt katonatisztek megmentéséről, a bajba jutott tengerészek megmentéséről, vagy arról, hogyan mentette meg Miklós Myrát az éhínségtől. De ha az evangélikus lelkész úr nagyon PC akart volna lenni, hogy kivívja e reflektált, törpe kor csodálatát, akkor akár azt is elmesélhette volna, hogyan adta vissza Myra püspöke egy igaztalanul megvádolt zsidó becsületét, és hogyan szerezte vissza neki az igaztalanul vádoló, hamis tanúságot tévő, becstelen kereszténytől a pénzét.

Ezt mind-mind megtehette volna a lelkész úr.

De nem tette egyiket sem.

Helyette odament az advent kellős közepébe, és ellopta sok-sok gyerek álmát. És az a legszomorúbb ebben az egészben, hogy az evangélikus lelkész úr meg volt róla győződve, hogy ő most valami nagyszerűt, valami nemeset, valami fontosat cselekszik. Ezek mind-mind megvannak erről győződve, bizony, az összes világvarázstalanító.

Ezek mind-mind jakobinusok, mind-mind bolsevikok, mind-mind gazemberek. És eljött az idő, hogy feladjuk a végtelen türelmet, amellyel mindeddig feléjük fordultunk.”