Karinthy Frigyes négy nappal a halála előtt adott, soha meg nem jelent interjúja bukkant fel 86 év elteltével
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
Hajlamosak vagyunk Brüsszelről úgy beszélni, mintha valami elvont, tőlünk távol lévő politikai intézmény lenne. Pedig a legmagasabb szintű uniós döntéshozók egyike maga Orbán Viktor miniszterelnök. Interjú.
„Amennyiben a népszavazás érvényes és eredményes lesz, és a nem szavazatok kerülnek többségbe, a referendumnak lesz bármilyen jogkövetkezménye, hozhat fordulatot az uniós menekültpolitikában?
Nem vagyok jogász, de én a magyar kormány által kifejtett álláspontot úgy értelmezem, hogy amennyiben a nem szavazatok kerülnek többségbe, az európai uniós döntéseket előkészítő folyamatban a magyar Országgyűlés szerepe erősödne meg. Például ha az Európai Tanács előtt felvetődne a kvóták kérdése, a döntés előtt ki kellene kérni az Országgyűlés véleményét, ami vélhetően egy határozat formájában történne meg, amit a parlament vitatna meg. Miután ez megtörtént, a magyar kormánynak az Európai Tanács előtt ezt az álláspontot kellene képviselnie. Ezért vélem úgy, hogy a népszavazás nem érinti az Európai Unió döntési mechanizmusát. Arra vonatkozik, hogy a magyar álláspontot hogyan alakítsák ki. (...)
A kormányzati kommunikációban Brüsszel szinte ellenségképként jelenik meg. Van alapja ennek az üzenetnek?
Mit is jelent valójában az, hogy Brüsszel? Hajlamosak vagyunk Brüsszelről úgy beszélni, mintha valami elvont, tőlünk távol lévő politikai intézmény lenne. Pedig az Európai Uniónak Magyarország teljes jogú és megbecsült tagja, s a legmagasabb szintű uniós döntéshozók egyike maga Orbán Viktor miniszterelnök. Az Európai Tanács szenior tagjaként a legtöbb stratégiai döntésben részt vesz, valamennyi szakmai tanácsülésen pedig jelen van a magyar kormány képviselője. A döntések jelentős része ráadásul egyetértésben, konszenzusban születik. Ezért el kell választani egymástól az októberi népszavazás jogkövetkezményét és az azt kísérő politikai kommunikációt. (...)
A korábban elfogadott, kötelező kvótáról szóló döntés pontosan milyen kötelezettségekkel jár Magyarországra nézve?
A tanács két határozata két éven belül százhatvanezer ember ideiglenes áthelyezését írja elő, Olaszországból és Görögországból. A döntések értelmében Magyarországnak kevesebb mint kétezer menedékkérő ügyében kellene eljárnia. A legfrissebb, júliusi adatok szerint eddig Magyarországra egyetlen menedékkérőt sem telepítettek át.”