Azt magyarázzátok el nekem, hogy van az, hogy valakiről minden kikerülő információt meghamisítanak

Ha ezt nem tudjátok elmagyarázni, akkor azt mondjátok meg, hogy miként akadhat olyan nagykorú, cselekvőképes ember, aki mindezt elhiszi.

A felmérések szerint évek óta a dánok a világ legboldogabbjai, míg mi, magyarok a nemzetek boldogság-ranglistájának túlsó végén szomorkodunk. Vajon mitől olyan boldogok a dánok?
„A hygge (ejtsd: hügge) azt a tudatos jelenlétet jelenti, amivel odafigyelünk arra, hogy minél több boldog pillanatot éljünk át. Ez azt jelenti, hogy igyekszünk a lehető legtöbb emberrel társas kapcsolatokat létrehozni. Nem kell arra gondolnunk feltétlenül, hogy mindenkivel öribarik legyünk, de egy kedves szó, egy mosoly mindenkinek adható.
A dánok évek óta a legboldogabbak. Mi a titkuk?
Az, hogy igyekeznek nem rágörcsölni a dolgokra. Ne gondoljuk azt, hogy náluk nincsenek gondok, hogy nem vitáznak a gyerekkel vagy, hogy minden happy a munkahelyükön. Ők is emberből vannak, így nekik is vannak rossz napjaik, de a hangsúlyt inkább a pozitív dolgokra helyezik. Egy rossz nap után igyekeznek feltöltődni egy közösen eltöltött vacsorával a családdal, vagy egy gyertyafényben olvasással a kádban. Milyen egyszerű, nem igaz?
(...)
Lehet furcsán hangzik, de a boldogsághoz elengedhetetlen egy kényelmes, de mégis sikkes családi fészek. Hogy alakítsuk át az otthonunkat úgy, hogy megfeleljen a hygee-életérzésnek? Először is alakítsunk ki olyan központi helyeket, ahol a család és a barátok kényelmesen összegyűlhetnek. Lehet ez egy kényelmes nappali vagy étkező. A dánok imádnak beszélgetni és meghitten együtt lenni, ezért ők az étkezőrészt használják leginkább, ahol körbeülik az asztal, jókat esznek, borozgatnak és beszélgetnek közben.
(...)
Van Én-idő és Mi-idő is egy családban. Nem kell mindig együtt lenni és egymáson lógni. Egy kamasz biztosan vágyik majd egyedüllétre, ahogy anya és apa is. És akár a legkisebb is. A lényeg, hogy ezt az időt töltődéssel és valódi tartalommal töltsük meg.
A hygge-módszer nem jelenti azt, hogy az ember nem lehet egyedül vagy nem lehet rosszkedvű. A lényeg az, hogy minden rosszban megtaláljuk azt a kevéske jót, aminek a hatására a hozzáállásunk is változni tud.”