Függőágy vagy transzparens: aktivizmus az élménypolitikán túl

„Az alternatív fogyasztáson nyugvó aktivizmus azonban elérte korlátait - bár a Városligetért való küzdelem ennél jóval több. A tegnapi tüntetésen lehet kevesebben lesznek, mint ahányan elmennek majd valamelyik piknikre a lezárt Szabadság-hídon. Széles körben elterjedt a városi biciklizés, visszafoglalták a budapestiek a közterületek egy részét és láthatóan átalakultak a fővárosi fogyasztási minták, azonban ez mégsem segít az olyan nagyon is városi, alternatív ügyeknek, mint a Liget megmentése. Az előbbi életmód-politika ugyanis végső soron depolitizál és demobilizál, azon keresztül, hogy esztétizálja az aktivizmust.

Nem elsősorban célokat fogalmaz meg, hanem formákat. A formákat azonban könnyen meg lehet fosztani politikai élüktől. Miért lenne fontos tüntetni a Ligetben, ha egy státuszvadász ugyanúgy meg tudja mutatni magát, pózolhat egy függőágyban a Szabadság hídon is? A közösségi média által is támogatott önreprezentáció és a mozgás szabadsága elegendő, hogy nyertes legyen az egyén az »elismerésért folyó harcban« (Axel Honneth).

Korábban már tiltakozott a Levegő Munkacsoport és Lányi András egy közparkban a fakivágások ellen. Ez az esemény azonban nem idén és nem is tavaly történt, hanem 16 évvel ezelőtt az akkori Roosevelt téren. Akkor is ugyanannyian voltak a tüntetésen, mint tegnap. Az alternatív életstílusok fősodrúvá válását nem követte a politikai, de legalábbis a társadalmi tudatosság megerősödése. Természetesen nem hibáztathatóak ezért a korábbi és jelenkori aktivisták, civilek, azonban érdemes átgondolni azt, hogy ezen körülmények között mi lehet a sikeres mozgósítás iránya, eszköze. A politikai cél eléréséhez szükség lehet új határok, ha kell frontvonalak meghúzására.

A street-food blogok világát nem érdekli, hogy ki és hogyan pihenhet a Városligetben. Ők lennének azok, akik elsőként tesztelnék valamelyik »Liget-terasz« egész napos reggelijét. Életstílusok helyett testeket kell mozgósítani. Az egyéni élménygazdagodás helyett koncentrálni kell az erőforrásokat egy-egy közösségi cél elérésére. Tömeget kell alkotni, tömegként kell viselkedni.”