Fellélegezhet Magyarország Trump bejelentése után: ez még a NATO-kapcsolatra is hatással lesz
Jó hír érkezett Magyarország számára.
A „készenléti NATO” szinte folyamatos gyakorlatozásaiból is aktívan kivette a részét a Magyar Honvédség.
„Magyarország a walesi NATO-csúcs után az ott született közös döntések teljesítéséből kivette a részét. A védelmi költségvetés emelésére – amely egyébként 2010 óta az egyik legalacsonyabb volt a NATO-tagállamok között – Budapest már korábban ígéretet tett, és hazánk 2014 decemberében Kelet-Közép-Európából az elsők között küldött egy századnyi lövészt a Litvániában tartott közös gyakorlatozásra. (Ez már a bejelentett megerősítő intézkedések keretében történt.)
A magyar légierő 2015 utolsó harmadában részt vett a balti légtérrendészetben (Baltic Air Policing). Mivel a baltikumi országok légiereje igen szerény, és nem rendelkeznek vadászrepülőgépekkel, a csatlakozás óta a többi NATO-tagország biztosítja – négyhavi váltásokban – az eszközöket. Magyarország négy Gripen vadászrepülőt állomásoztatott Litvániában, s azokat 25 alkalommal riasztották – általában orosz repülőgépek ellen. Bár az erről a misszióról szóló vállalás még a walesi NATO-csúcs előtt született, magyar szempontból az időzítés kiválónak bizonyult; különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar légierő részéről ez volt az első olyan alkalom, hogy az ország határain kívül települtek, és ott hajtottak végre feladatokat.
A »készenléti NATO« szinte folyamatos gyakorlatozásaiból is aktívan kivette a részét a Magyar Honvédség. Már az is jelzésértékű volt, hogy 2014-ben – szintén az afganisztáni misszió lezárását követően – hosszú évek után először rendeztek komplex, összhaderőnemi gyakorlatot. A nemzetközi hadgyakorlatok száma (beleértve az itthoni többnemzetieket és azokat a külföldieket is, amelyeken részt vett a Magyar Honvédség) 2013 óta folyamatosan nőtt, de 2015 óta emelkedik dinamikusan.
A Magyar Honvédség adatai szerint 2014-ben 49, tavaly 64, idén 90 hadgyakorlat zajlott/zajlik. A magyarországi közös hadgyakorlatokra elsősorban az Egyesült Államok és a visegrádi országok katonái jönnek.
Az amerikai erők intenzív és nagy láthatóságú jelenléte a magyar gyakorlótereken a már említett európai megerősítési kezdeményezésnek köszönhető. Más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan itt is a program által biztosított extra erőforrások teszik lehetővé az Európában állomásozó és a tengerentúlról ideérkező amerikai erők jelentősebb részvételét. Az ERI eredményeként Magyarországon tartottak már látványos közös légideszantos gyakorlatot; itt folyt a ritkán látható A-10-es repülőgépek pilótáinak a közös képzése, magyar előretolt repülésirányítókkal; az M3 Bradley típusú páncélozott lánctalpas harcjárművek pedig szinte már visszatérő vendégek a Bakony lőterein. Bár 2015 nyarán egy amerikai újságcikk nyomán szinte az egész magyar sajtó azt találgatta, hogy valóban érkeznek-e amerikai harckocsik is Magyarországra, a hír végül alaptalannak bizonyult. Az európai megerősítési kezdeményezés révén lehetőségként felmerült infrastruktúra-fejlesztésekből egyelőre Magyarország nem részesült. Ettől függetlenül a pápai légibázison elindult egy 80 millió dollár értékű beruházás, a reptér kapacitásának bővítése érdekében.
A varsói NATO-csúcsra a magyar kormány egy kisebb »csomaggal« készül. Ennek részleteit már nagyrészt bejelentették az elmúlt hónapok során, ám a lengyel fővárosban megismétlik, megerősítik a tartalmát. A csomag főbb elemei:
• Magyarország 2026-ig meghosszabbítja a védelmi kiadások évi 0,1 százalékkal történő emelését (az eredeti tervek 2022-ig szóltak). Ennek hatására a védelmi költségvetés a büdzsé 1,85 százaléka lesz.
• A magyar légierő 2019-ben ismét részt vesz a balti légtérrendészeti misszióban, ezúttal a tervek szerint az észtországi ämari légibázison.
• Összhangban a többi NATO-tagországgal, hazánk is meghosszabbítja az afgán biztonsági erők működésének támogatására szánt anyagi hozzájárulása idejét. 2018 és 2020 között ismét évi 500.000 dollárral támogatjuk az afgán erőket, valamint a Magyar Honvédség fenntartja a kb. 100 fős jelenlétét a közép-ázsiai országban.
• 2017-ben Székesfehérváron is létrejön egy előretolt vezetés-irányítási törzs (NFIU). A Baltikumban és Lengyelországban működő törzsek szinte mindegyikébe delegált már a Magyar Honvédség törzstiszteket.
• A megerősítő intézkedési programok keretében 2017-ben egy századnyi erőt állomásoztat a Magyar Honvédség 3 hónapon át egy vagy több baltikumi országban. Ez a lépés a V4-országok összefogásaként fog megjelenni: a négy állam erői egymást váltják majd, így a jelenlétük egész éven át fog tartani.
Ez az utóbbi intézkedés nem része annak a 2016. június 14-én bejelentett NATO döntésnek, amely szerint Lengyelországba és a három balti országba egy-egy zászlóalj harccsoport fog települni. Az eddigi információk szerint Nagy-Britannia Észtországban, Németország Litvániában, az Egyesült Államok pedig Lettországban lát majd el vezetőnemzeti szerepet (és a harccsoportok fő erejét is ők fogják biztosítani). Az USA Kanadát kérte fel a negyedik zászlóalj harccsoport vezetésére, de erről döntés még nem született.”