Hatalmas eredmény: a Semmelweis Egyetem munkatársa az ország első hivatásos űrorvosa
Dr. Nagy Klaudia Vivien szakterülete a kardiológia, ezen belül az elektrofiziológia.
Az orvosok esetében a következő évre tervezett emelés elfogadható, bár nem tudjuk, ott lesz-e folytatása. A szakdolgozókból viszont gúnyt űznek a nekik ajánlott összeggel. Interjú.
„– Mire föl szervezne sztrájkot? Folyton arról hallani, hogy az egészségügyben soha nem látott béremelésre készül a kormány. Kevés az ápolónőknek ígért több tízezer forint és az orvosok idei 107 ezer és a jövő évi plusz 100 ezer forintos havi többlete?
– Az orvosok esetében a következő évre tervezett emelés elfogadható, bár nem tudjuk, ott lesz-e folytatása. A szakdolgozókból viszont gúnyt űznek a nekik ajánlott összeggel. Azzal ugyanis biztosan nem lesz több ápolónő az ágyak mellett. Attól, hogy magasabb bért kap a buszvezető, még nem lesznek elégedettek a tömegközlekedéssel az utasok. Az egészségügyben nem (csak) a bérekről szól a történet, hanem a betegbiztonságról is. Annak meg része, hogy ne Magyarországon legyen a legnagyobb esélyünk rákban meghalni, ne háromszor annyi lábat vágjanak le, mint Nyugat-Európában, valamint hogy ne kelljen a betegnek a kórházi fertőzések miatt rettegnie.
A RESZASZ megalakulása óta mondjuk, hogy szerkezeti átalakításra, forrásokra és jól megfizetett orvosokra, szakdolgozókra van szükség ahhoz, hogy a gyógyítás biztonságos legyen. Ehhez viszont minimálisan bele kell tenni a rendszerbe 600 milliárd forintot, hogy az egészségügyi közköltés legalább a GDP hat százalékát elérje. Amíg ez nincs meg, addig hiába jelentenek be a reprezentatív szakszervezetekkel zajló bértárgyalások eredményeként majd pár tízezer forintos béremelést. Csak ez nem elég. Amúgy meg február óta hallani különböző számokat és összegeket, csak úgy röpködnek szóban a milliárdok, de teljesen zavaros, vajon mennyit és hová csoportosítanak át. Ha a tiszti főorvos nem is válaszol a levélre, attól még tudunk továbbmenni.
– Mi lehet a sztrájk?
– Ha az intézmények csak az ügyeleti ellátást biztosítják legalább egy héten át. Hogy ez ne fordítsa ellenünk a lakosságot, őket is meg kell nyernünk az ügyünkhöz. Ezért is indítottuk el a plakátkampányunkat, amelyben a WHO és az OECD számaira alapozva közlünk néhány egyszerű adatot. Nevezetesen, hogy az európai országok közül nálunk betegszenek és halnak meg a legtöbben rákban. Ha ez sokkolja az embereket, és érdekeltek a változásban, akkor megérthetik azt is, hogy mellénk kell állniuk egy esetleges sztrájk idején.”