Az orvosi esküm éppen arról szól, hogy nem tűrjük tovább

2016. június 10. 16:25

Az orvosok esetében a következő évre tervezett emelés elfogadható, bár nem tudjuk, ott lesz-e folytatása. A szakdolgozókból viszont gúnyt űznek a nekik ajánlott összeggel. Interjú.

2016. június 10. 16:25
Dénes Tamás
Népszabadság

– Mire föl szervezne sztrájkot? Folyton arról hallani, hogy az egészségügyben soha nem látott béremelésre készül a kormány. Kevés az ápolónőknek ígért több tízezer forint és az orvosok idei 107 ezer és a jövő évi plusz 100 ezer forintos havi többlete?

– Az orvosok esetében a következő évre tervezett emelés elfogadható, bár nem tudjuk, ott lesz-e folytatása. A szakdolgozókból viszont gúnyt űznek a nekik ajánlott összeggel. Azzal ugyanis biztosan nem lesz több ápolónő az ágyak mellett. Attól, hogy magasabb bért kap a buszvezető, még nem lesznek elégedettek a tömegközlekedéssel az utasok. Az egészségügyben nem (csak) a bérekről szól a történet, hanem a betegbiztonságról is. Annak meg része, hogy ne Magyarországon legyen a legnagyobb esélyünk rákban meghalni, ne háromszor annyi lábat vágjanak le, mint Nyugat-Európában, valamint hogy ne kelljen a betegnek a kórházi fertőzések miatt rettegnie.

A RESZASZ megalakulása óta mondjuk, hogy szerkezeti átalakításra, forrásokra és jól megfizetett orvosokra, szakdolgozókra van szükség ahhoz, hogy a gyógyítás biztonságos legyen. Ehhez viszont minimálisan bele kell tenni a rendszerbe 600 milliárd forintot, hogy az egészségügyi közköltés legalább a GDP hat százalékát elérje. Amíg ez nincs meg, addig hiába jelentenek be a reprezentatív szakszervezetekkel zajló bértárgyalások eredményeként majd pár tízezer forintos béremelést. Csak ez nem elég. Amúgy meg február óta hallani különböző számokat és összegeket, csak úgy röpködnek szóban a milliárdok, de teljesen zavaros, vajon mennyit és hová csoportosítanak át. Ha a tiszti főorvos nem is válaszol a levélre, attól még tudunk továbbmenni.

– Mi lehet a sztrájk?

– Ha az intézmények csak az ügyeleti ellátást biztosítják legalább egy héten át. Hogy ez ne fordítsa ellenünk a lakosságot, őket is meg kell nyernünk az ügyünkhöz. Ezért is indítottuk el a plakátkampányunkat, amelyben a WHO és az OECD számaira alapozva közlünk néhány egyszerű adatot. Nevezetesen, hogy az európai országok közül nálunk betegszenek és halnak meg a legtöbben rákban. Ha ez sokkolja az embereket, és érdekeltek a változásban, akkor megérthetik azt is, hogy mellénk kell állniuk egy esetleges sztrájk idején.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 79 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Peter8811
2016. június 12. 18:33
"Balog Zoltán miniszter Emberi Erőforrás Minisztérium" Kovács Laci bácsi idejében meg Emberi Aláfeszítés Minisztériuma volt.
crydog
2016. június 12. 09:23
Hagyjuk a témát, a magyar orvosok háromnegyede egy nagyképű pénzéhes faszfej. Ez a baromarcu a mintapéldány. Az isten pénze nem elég nekik. Én még életemben nem láttam nélkülöző orvost. Orvosi eskü..meg a kisfaszom.
katus
2016. június 11. 22:33
EGÉSZSÉGÜGY FESZ SOÓS ADRIANNA SZABÓ TÍMEA PÁRBESZÉD MAGYARORSZÁGÉRT LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY JOBBIK MAGYAR NYOMOR CSER ÁGNES KI TÖRŐDIK AZ ÁPOLÓKKAL? CSAK TOVÁBBI FESZÜLTSÉGET OKOZ A KORMÁNY DÖNTÉSE Hiába emeli fel a hangját az ellenzék és a szakszervezetek, tudomásul kell venni, hogy amíg nincs rá kormányzati akarat, nem lesz érdemi javulás a magyar egészségügyben - talán ez a legfontosabb tanulsága a Független Egészségügyi Szakszervezetek (FESZ) sajtótájékoztatójának, amelyen részt vett Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) országgyűlési képviselője, és dr. Lukács László György, a Jobbik egészségügyi szakpolitikusa. A felszólalók ugyanakkor egyetértettek abban is, hogy a csütörtökön bejelentett ágazati béremelés újabb feszültséget fog szítani, és nem jelent érdemi megoldást a magyar egészségügyet sújtó életbe vágó problémákra. Aránytalan Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön egészségügyi bérmegállapodásról számolt be, amely csaknem 100 ezer egészségügyi dolgozót érint majd. A miniszter tájékoztatása szerint a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer, 2017. november 1-jétől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik. A szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Idén átlagosan 26,5 százalékkal nő az alapbér, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018 novemberében és 2019 novemberében pedig 8-8 százalékkal - tette hozzá. Tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy 2012 és 2019 között - több lépcsőben és differenciáltan - csaknem megduplázódik az egészségügyi szakdolgozók bére. Azonban már a bejelentést követően több szakmai szervezet is kritikával élt, szerintük a kormányzat a döntésével egy újabb feszültségforrást képezett, csak most nem a rezidensek és a szakorvosok, hanem az ápolók és az orvosok között, ezzel párhuzamosan az egészségügyben munkát vállaló technikai dolgozókat (a műszaki emberektől kezdve a takarítókon át egészen a sterilizálókban dolgozókig) egyszerűen kihagyta a számításból. MINDANNYIUNK PROBLÉMÁJA Dr. Soós Adrianna, a FESZ elnöke két céllal kérte a sajtó közvetítő szerepét. Egyrészt, hogy azok a politikusok, akik önkéntes munkát végeztek hazai kórházakban beszámolhassanak tapasztalataikról, másrészt hogy a szakszervezet ismét felhívja a figyelmet, a jelenlegi bérintézkedések nem tudják megakadályozni sem az elvándorlást, sem pedig az utánpótlás biztosítását. A szakszervezet vezetője figyelmeztetett, ez nem egy szakmai kérdés, ez mindannyiunk problémája. Nem várható el ilyen körülmények között az ápolóktól, hogy mosolyogva végezzék a munkájukat, miközben egyre több feladatot rónak rájuk, de az sem, hogy egy 20 éves fiatal ilyen jövőkép mellett az egészségügyet válassza. Soós Adrianna szerint jogosan érezhetik úgy a szakdolgozók, hogy munkájukat ezzel leértékelik. A FESZ 2016-ban, 2017-ben és 2018 elején is 50-50 ezer forintos fizetésemelést tart indokoltnak, illetve a rezidensképzéshez hasonló rendszert kialakítását szorgalmazza, hogy biztosítva legyen a szakápolók utánpótlása. RÉMÁLOM Szabó Tímea az egyik budapesti kórház kardiológiai osztályán dolgozott segédápolóként, és mint mondta, "rémálmaimban sem gondoltam volna, hogy annál is rosszabb a helyzet, mint azt a sajtóban megjelentek alapján gondolhattuk". Felidézte, hogy nincsen megfelelő mennyiségű orvosi eszköz, és nincs elegendő személyzet sem. Jellemző, hogy az egy hónapos ott tartózkodása ideje alatt négy ápoló mondott fel (az egyikük egy londoni repülőtérre ment felszolgálónak, a másikuk pedig villamosvezetőnek állt, így 110 ezer helyett 175 ezer forintot kereshet havonta). Emlékeztetett, hogy amíg a kardiológiai osztályon havi 260 ezer forint áll rendelkezésre eszközökre (a gumikesztyű beszerzésétől kezdve az EKG-gép alkatrészéig), aközben Lázár János egynapi külföldi szállására is ugyanennyit költött a kormányzat. Szabó Tímea véleménye szerint az Orbán-kormány orosz rulettet játszik a tarthatatlan helyzetben lévő magyar egészségüggyel, amelyet az ápolók, nővérek hivatástudata működtet még mindig. Azt azonban ő is elismerte, hogy egyre inkább életveszély befeküdni egy kórházba, és lassan már nemcsak kötszert és gyógyszert, hanem orvost és ápolót is magunkkal kell vinni. Ad hoc jellegűnek minősítette továbbá Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár szuper kórházakkal kapcsolatos megnyilvánulásait is, miszerint korábban egy nagy, most pedig négy kisebb centrumról szól az aktuális hivatalos kommunikáció. KÓRHÁZROMBOLÁS Lukács László György bevezetőjében kitért arra, hogy az önkéntes munkája a Jobbik által meghirdetett önkéntesség éve részét is képezte, miközben a nemzeti párt által életre hívott Valódi Nemzeti Konzultációt is segítette, hiszen így első kézből tapasztalhatták meg a jobbikos képviselők az ágazat helyzetét, a szereplők (ápolók, orvosok, betegek) véleményét. Elmondta, hogy közös tapasztalatuk szerint az ápolók nagy része túl hajszolt, kiégett és olykor betegebb, mint az általa ápoltak. A jobbikosok által megismert kórházakban az alulfinanszírozottság jeleit tapasztalták, illetve azt ahogyan az ápolók "kreatív eszközökkel" próbálják az eszközhiányt áthidalni. Elhangzott, hogy a Jobbik kiáll a fővárosban meghirdetett fideszes kórházrombolásokkal szemben, így a Szent János kórház aktív ellátásának megszüntetése ellen is tiltakozik az ellenzéki párt. Lukács László György szerint nem engedhető meg, hogy a budapesti kórházak a kormánypárton belüli marakodásnak essenek áldozatául. Késeinek és kevésnek nevezte ugyanakkor a csütörtökön bejelentett béremelést, amely szerinte is csak további feszültséget fog szítani az ágazatban, így viszont ez nem nevezhető megoldásnak. Szerinte ez egy kristálytiszta üzenet: "nem élveznek prioritást az Orbán-kormány számára az egészségügyi dolgozók". https://www.youtube.com/watch?v=UL_hOnlAg_w A szakpolitikus hangsúlyozta, hogy a Jobbik egy módosító-javaslatot nyújtott be Alaptörvényhez - amelyet a Rubovszky György-féle igazságügyi bizottság lesöpört az asztalról-, melynek értelmében a közkiadások minimum 6 százalékát az egészségügyre kellene fordítania a mindenkori kormányzatnak, ezzel párhuzamosan a Jobbik csökkentené a gyógyszerkasszához kapcsolódó lakossági teherviselést (out of packet) is. Kérdésünkre válaszolva megerősítette, minderre jelenleg is megvan a fedezet a költségvetésben. CSER ÁGNES ÉS A HOPPON MARADT DOLGOZÓK Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mivel az ápolók méltatlan helyzete nem új keletű jelenség, miért nem sikerült az orvosokéhoz hasonlóan képviselni az érdeküket? Soós Adrianna szerint, ha nem lettek volna érdekvédelmi akciók, tüntetések, amelyekben a FESZ is szerepet játszott, egyáltalán nem is került volna napirendre az ápolók helyzet, hiszen a 2016-os költségvetésben eredetileg sem szerepelt a béremelésükre vonatkozó összeg. „Persze minden forintnak örül az, aki 80-90 ezer forintból él, de nem vagyunk elégedettek” - fogalmazott a szakszervezet elnöke. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy kórházban team munkában dolgoznak, nincs olyan, hogy majd az orvos egyedül megoldja feladatot; éppen ezért okoz feszültséget a béremelésben tapasztalható aránytalanság, illetve az hogy egész csoportokat hagynak ki abból. „Mi sem jellemzi jobban a helyzetet, hogy még az orvosok is elismerik, nem volt szerencsés ez a béremelés” - válaszolta lapunknak a Soós Adrianna. Szabó Tímea sarkosabban fogalmazott, szerinte amit Cser Ágnes (EDDSZ) elért az elmúlt néhány évben az a nullával egyenlő, „mindenkit képvisel csak az egészségügyi dolgozókat nem, már rég el kellett volna húznia a szakszervezet éléről”. Cser Ágnes szereplése a tavalyi egészségügyi tüntetésen. A PM politikusa nem érti, hogy Cser miért nem tanult a tavalyi egészségügyi tüntetésen történtekből, amikor a dolgozók kifütyülték őt, és nem mondhatta el a beszédét. Ne játssza tovább, hogy az egészségügyi dolgozókat képviseli – értékelte Szabó Tímea az EDDSZ elnökének szerepét a most lezárult bértárgyalások kapcsán. Ezt mondta az Alfahírnek Sándor Mária, a fekte ruhás nővér "Nem akarok megrágalmazni senkit, de azt látom, hogy ők mindig kiszolgálják a mindenkor aktuális rendszert. Cser Ágnes azt mondta, hogy 2003-óta sztrájktárgyal, ehhez képest 2016-ban is meg van elégedve a munkájával. Én nem akarok ilyen ember lenni, egyedül küzdeni, ha az ember mellett nem állnak ki, akkor én ezt elfogadom, akkor én lelépek. Kérem a szakmám, kérem az orvosokat, kérem az igazgatókat. Ne mondják azt, hogy tárgyalni kell. Miért hisszük azt, hogy asztalnál többet érnek el? Itt erőt kell mutatni, hogy a kormány megadja amit akarunk. Ez a kormány nem ad életpályamodellt, ezért folytatunk bérharcot". (Itt elolvashatja a teljes interjút). A Jobbik szakpolitikusa is kiemelte lapunknak adott válaszában, hogy Cser Ágnes egy olyan megállapodáshoz asszisztált, amely bérjelentős feszültséget okoz az ágazatban dolgozók között. Lukács László György szerint ebből is jól látszik, hogy nincs az összesített szakdolgozói bértábla kiegyenlítésére vonatkozó kormányzati megoldás. „Hiába emeli fel a hangját az ellenzék és a szakszervezetek, tudomásul kell venni, hogy amíg nincs rá kormányzati akarat, nem lesz érdemi javulás a magyar egészségügyben” - összegzett a honatya, majd hozzátette, hogy mindaddig marad a nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy a kormány végre a helyes úton induljon el.
katus
2016. június 11. 22:22
Az alábbi levelet küldjük el Balog Zoltán Miniszternek a bérfejlesztésekkel kapcsolatban Balog Zoltán miniszter Emberi Erőforrás Minisztérium Tisztelt Miniszter Úr! A Független Egészségügyi Szakszervezet tagjai nagyra értékelik, hogy a Kormány az egészségügyben dolgozók béremelésére szánta el magát. Gondoljuk, nem kis szerepe van ebben annak is, hogy szakszervezetünk is folyamatosan felhívta a figyelmet az egészségügyben dolgozók túlterheltségére, az anyagi és erkölcsi megbecsülésének hiányosságaira, és konkrét javaslatokat is tettünk az anyagi elismerés indokolt mértékére. Sajnáljuk, hogy többszöri kezdeményezésünk ellenére nem lehettünk részesei a tárgyalásoknak, és csak írásbeli konzultációt tudtunk folytatni a tárcával, mert személyesen talán több lehetőségünk lett volna olyan béremelési mértékről , arányokról és időbeli ütemezésről érvelni, amely a szakdolgozók körében is nagyobb elégedettséget eredményezne, mint az eddig megismert bérintézkedés, amelyet részben olyan szervezetekkel kötöttek, akiknek nem is kompetenciájuk a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos ügyekben a döntés, vagy a beleszólás. Mivel a végleges pecsét talán még nincs a javaslatokon, másrészt egyes elemei a béremeléseknek még nem is kerültek hivatalosan nyilvánosságra, ezért kérjük, a bérfejlesztések véglegesítésénél fontolják meg a következőket: - A szakdolgozók sérelmezik, hogy a részükre tervezett mértékek elmaradnak az orvosok részére meghirdetett béremelések mértékétől , ami éket fog verni a gyógyító munkában résztvevő munkavállalói csoportok közé, tovább növeli a közöttük levő igen jelentős és indokolatlan különbségeket, miközben a szakdolgozói kompetenciákat növelni szándékozik a tárca. Az egészségügyért felelős az államtitkár úr is többször megerősítette azt az ismert tényt, hogy ma már a szakdolgozók hiánya nagyobb akadálya a gyógyításnak, mint az orvoshiány. Ezek a munkavállalói csoportok csak szoros együttműködésben végezhetik a munkájukat, amit nem lehet majd elvárni a várható béraránytalanságok mellett. A dolgozókat nem a százalékok, hanem a zsebükbe megkapott konkrét összegek érdeklik, és ehhez nem évek múlva, hanem belátható rövid időn belül szeretnének hozzájutni. - A feszültségek oldása érdekében kérjük, hogy a szakdolgozók esetén átlagosan 50 000 Ft átlagos havi béremelésre kerüljön sor 2016 szeptemberétől differenciált mértékben. Ugyanekkora 50 000 Ft/fő/hó összegre volna szükség 2017-ben, és ugyanennyire az azt követő 2018. évben, hogy meg tudjanak élni a fizetésükből, ne legyen szükség másod- és harmad állások vállalására, ami nemcsak számukra kimerítő, de a betegek biztonságát is veszélyezteti. Az alapbér így 3 lépésben megvalósítandó 100%-os emelésével, elérhetnénk az uniós átlagbérek 50-60%-át, ami Magyarország gazdasági helyzete alapján nem irreális elvárás. A eütev tv tartalmazza, hogy a betegnek joga van a kipihent szakszemélyzethez, de hogyan biztosítható ez, ha a gyógyítók a heti 50 átlagosan ledolgozott főállású munkaóra mellett még további állásokat vállalnak. A tervezett átlagos 30 000Ft körüli béremelések nem fogják biztosítani, hogy a dolgozók a főállású munkájukból keressék meg a napi betevőre valót. - Egyetértünk azzal, hogy a szakdolgozói bértábla összecsúszását orvosolni kell, és nagyobb bérfejlesztést adni a magasan képzett, hosszabb ideje a gyógyításban dolgozó szakdolgozóknak, de a fiataloknak az egészségügy területére való vonzását is meg kell oldani, már csak az ott dolgozó idősebb munkavállalók terhelésének csökkentése érdekében is, mind a magasan képzett, mind a képzettséget nem igénylő munkakörökben. A még nem hivatalos, de a szakmában ismertté vált bértáblában még a jelenlegi szakmai minimálbér sem jelenik meg a pályakezdőknél. Tekintve, hogy a szakmai minimálbért az egészségügynél sokkal kedvezőbb munkafeltételeket igénylő munkakörökben is meg lehet kapni, másrészt a munkaerő elvándorlása a már valamennyi tapasztalatot szerzett, de fiatal szakdolgozóknál a legnagyobb mértékű, ezért a fiatalabb szakdolgozóknál is a tervezettnél magasabb mértékű bérfejlesztés indokolt. Ez megoldható volna a rezidensek kiemelt bérezéséhez hasonló szakdolgozói junior program formájában is akár közvetlenül az iskola elhagyását követően, akár a szakmában eltöltött 2-3 év gyakorlat után. Egy ilyen rendszer kidolgozásában szívesen részt vállalunk. A fiatal szakdolgozók körében megvalósuló érzékelhető bérnövelés nélkül a munkaerő elvándorlást nem lehet megállítani -ebben a leginkább nemzetközinek tekinthető munkaerőpiaci szegmensben. A bérfejlesztés mértékének emelésével ezt is meg lehet úgy is oldani, úgy hogy ne csorbuljon a szakmához hűséges, képzett ápolók, műtősök, laboránsok és más területeken dolgozók kiemelt megbecsülése sem. - A tervezett fejlesztések igen neuralgikus pontja, hogy igen sokan kimaradnak a tervezett intézkedésekből a mai ismereteink szerint, ami ésszerűtlen elvándorlást fog elindítani a jobban fizetett állásokba. Ezért kérjük az intézkedés hatályát minden egészségügyi szakdolgozóra terjesszék ki, beleértve az alapellátásban dolgozókat is. - Ugyancsak halaszthatatlan az intézményekben dolgozó műszaki és gazdasági foglalkoztatottak, az un egészségügyben dolgozók béreinek az emelése is, hiszen a hibás eszközök, gépek, berendezések javítása nélkül, bérkifizetések, és gazdálkodás nélkül sem tudnak az intézmények működni, és gyógyítani sem. - Komoly aggodalmaink vannak a tekintetben is, hogy a munkáltatók a béremeléssel egyidejűleg az eddig saját döntésen alapuló béreket elvonják a bérfejlesztésekkel egyidejűleg. A korábbi ágazati pótlékokat sem építette be sok intézmény az alapbérekbe mind a mai napon sem és a soros átsorolásokat is az ágazati pótlék csökkentésével valósítottak meg. Ezért kérjük a tárca intézkedését arra nézve, hogy a bérfejlesztéseket az intézmények tényleges alapbérek megemelésével úgy biztosítsák, hogy az ne járjon együtt a korábbi munkáltatói döntésen alapuló fizetések elvonásával, csökkentésével. Kérem Miniszter úr szíves intézkedését a javaslatunkban foglaltak megvalósítására a munka-béke megőrzése, a gyógyító munka feltételeinek tartós biztosítása érdekében, és hogy ezúton is juttassa kifejezésre az egészségügyben dolgozók áldozatos munkájának elismerését. Üdvözlettel: Dr Soós Adrianna a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!