Brüsszel üzeni: pontosan érti, hogy Orbán mit művel

„A kormány újabb milliárdos plakátkampányt indít, amelyben a kvótanépszavazás kapcsán »Brüsszelnek« akar üzenni, hogy »ők is megértsék«. Ez megint csak kidobott pénz, mert az európai intézményekben is mindenki pontosan érti, hogy Orbán Viktor és a Fidesz mit művel. Köszönik, értik. Plakátok nélkül is. Látták és tapasztalták, ahogyan a magyar kormány képviselői a közös megoldást kereső asztaloknál miként mutatkoztak először partnernek, majd gáncsoltak el minden létező lehetőséget, hogy végül otthonról visszamutogatva a végzet bábeli tornyaként fessék le az európai fővárost. Nincs szükség plakátokra, Brüsszelben enélkül is pontosan látszik, hogy Orbánék mit művelnek. Sunyi és veszélyes játékot játszanak, a magyar választókat pedig marionett-bábuként rángatják az Unióból való kilépést előkészítő hadjáratukban.

A kvótanépszavazás nem több habonyi provokációnál. Eredménye ugyanis jogilag közömbös, az uniós döntéshozatal szempontjából érdemi jelentősége nincs. A korábban elfogadott, alig ezerkétszáz menekült befogadásáról szóló tanácsi döntést ugyanis nem lehet népszavazással felülírni, egy jövőbeni, még el nem fogadott döntéssel, vagy mechanizmussal kapcsolatban pedig ugyancsak értelmetlen ez a forma, hiszen az legfeljebb a magyar országgyűlés vagy a kormány álláspontját határozhatja meg. Azt pedig enélkül is jól ismerjük a korábbi, uszító kampányokból. A kvótanépszavazás tehát jogilag értelmezhetetlen, felesleges pénzkidobás, mindössze a politikai hisztéria fenntartására és későbbi kormányzati lépések elvtelen hivatkozásához lesz elegendő. A szerződéses kampányguruk szempontjából okos húzás, a magyar nemzet szempontjából viszont veszélyes orosz rulett. Precedenst teremt ugyanis más tagállamok számára is, hogy uniós döntéseket populista módon kezeljenek. Ha holnap arról írnak ki népszavazást például Berlinben, hogy akarják-e a német adófizetők tovább finanszírozni a magyar gazdaságot (és vele a fideszes oligarcha-kör további zsírosodását), vagy ha a britek arról írnak ki referendumot, hogy akarnak-e további átvándorló munkásokat Kelet-Európából, hiába hivatkozunk majd uniós jogra, alapszerződésre, játékszabályokra, »európai alapértékekre«, ne adj’ Isten szolidaritásra, a nemzetállami szuverenitás mindent vinni fog. Fedák sári, royal flush, ott a vége, pont.

A kvótanépszavazás azért aljas, mert a heccelésen kívül értelmetlen, a közösségünket érő problémára választ nem ad, a kormánypártok átmeneti, politikai haszonszerzésén túl semmilyen hozadéka nincs. A menekültkérdés ettől nem fog megoldódni. Viszont tovább távolodunk Európától. Ezt kellene megüzenni az embereknek, hogy ők is értsék.

798 nappal vagyunk a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kilencvenegyedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.”