Cél és valóság

2016. május 14. 10:41

2001–16 között gyökeres átalakuláson esett át a monetáris politika gyakorlata és elméleti háttere is.

2016. május 14. 10:41
Surányi György
Népszabadság

„2001–16 között gyökeres átalakuláson esett át a monetáris politika gyakorlata és elméleti háttere is. A nemzetközi pénzügyi válság keserű tapasztalataitól elválaszthatatlanul kellett radikálisan felülvizsgálni a válságot megelőző felfogást. A jegybank sokszor öncélú függetlenségét hangsúlyozó, az inflációt kizárólagosan a jegybank felelősségének tekintő, szinte kizárólag a kamatok mozgatásával operáló, a piacok és még inkább a pénz- és tőkepiacok tökéletes önszabályozásán alapuló, a külső mérlegek egyensúlyhiányának automatikus finanszírozódásába vetett ultraliberális hit szorult felülvizsgálatra a válság hatására. Nem a piaci mechanizmusok elsőbbsége, hanem a teljesen önmagára hagyott, elégséges felügyelet nélkül maradt piac, ezen belül a pénz-, tőke- és bankpiac járult hozzá a válság elmélyüléséhez. A 2008-at követő fordulat először az angolszász világban, majd Európában áthatotta a monetáris politika teljes eszközrendszerét, megváltoztatta szerepfelfogását. Paradox módon sokszor olyan nagyon is régi, nem konvencionálisnak vagy unortodoxnak nevezett eszközöket és megközelítéseket vetett be, amelyek a megelőző években kimentek a divatból. A mennyiségi lazítás erős rokon vonásokat hordoz például a nyílt piaci műveletekkel.

 A vállalati kötvények vagy a jelzáloglevelek vásárlása, leszámítolása vagy fedezetként elfogadása ősi banki, jegybanki gyakorlat. A hitelezés ösztönzése direkt és indirekt módon, kedvezményes kamat- és lejárati feltételekkel ugyancsak nem ismeretlen eszköz. Az árstabilitás mellett a konjunktúra befolyásolásának és ezzel együtt a munkanélküliség leszorításának feladata legfeljebb a német ortodoxia felől tűnhet újszerű szerepfelfogásnak. De az összehasonlíthatatlanul megerősödött prudenciális felügyelet sem előzmények nélküli. A változás lényege abban ragadható meg, hogy a jegybankok tevékenységét kiterjesztették az egész gazdaság működésére, felelősségük nem szorítkozik az inflációra, a pénz-, tőke- és bankpiacok fokozott stabilitására. Ebben a mélyen átalakuló világban lehet elhelyezni és értelmezni a magyar monetáris politikát az elmúlt másfél évtizedben.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 85 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
írmag
2016. május 15. 11:39
Hol az (arany)olló komámember(szabású)?
Peter8811
2016. május 15. 07:05
A 60 tonna arany is átesett rajta?
áfonya
2016. május 15. 03:48
Surányi elvtárs volt az egyik aki az euba kitalicskázta a magyar tőkét, annyira értett a banki ügyletekhez hogy adósságot felszedte emellett az állami vagyonokat aranyat elkotyavetyélte .Magyarországot kiforgatta a vagyonából ,,az elvtárs ne magyarázkodjon mert hazudik a nép tudja
Akitlosz
2016. május 14. 21:51
"A mennyiségi lazítás erős rokon vonásokat hordoz például a nyílt piaci műveletekkel." és a rablással.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!