A magyar vidéket feldúlta az elmúlt 70-80 év. A vidéki zsidóságot kiirtották, a svábokat elűzték, a gazdagabb parasztokat meghurcolták. A vidék gazdasági intézményeit a téeszesítés tette tönkre, társadalmi szöveteit az egyházak visszaszorítása zilálta szét.
„A vidéki gazdaság hátrányból indul
Magyarországon a kisvállalkozások nehezen érvényesülnek – erről korábbi cikkünkben írtunk részletesen. Vidéken szinte minden cég kisvállalkozás. Őket sújtja leginkább, hogy nehéz tőkéhez jutni, az adminisztrációt intézni, stabil és megbízható üzleti kapcsolatokat építeni. Ugyancsak a vidék problémája, hogy a mezőgazdaság szabályozási környezete, támogatási rendszere hagyományosan hektikus. A nagy- és kisbirtokosoknak egyik fő kihívása a folyamatos érdekharcokból következő változásokhoz való alkalmazkodás.
Mindezek következtében a vidéki Magyarország jóval szegényebb, mint a nagyvárosok világa. A kisvárosokban és a falvakban a dolgozók keresete jóval alacsonyabb, mint a fővárosban. Budapesten több mint másfélszer, a nagyvárosokban 30 százalékkal nagyobbak a jövedelmek, mint falun. Ennek egy része abból következik, hogy a fővárosban nagyobb hozzáadott értékű ágazatok nagyobb cégei működnek, ahol magasabb képzettségű emberek dolgoznak. A különbség nagy része azonban nem a szerkezeti eltérések következménye. A béradatok részletes elemzése szerint egy ugyanolyan végzettségű, ugyanolyan munkahelyen dolgozó diplomás 24 százalékkal keres többet Budapesten, mint az ország többi részén.
Emellett vidéken kevesebb a munkahely, több a képzetlen ember. A munkát keresők a városok felé törekednek, az ott elhelyezkedni nem tudók közül sokan húzódnak vidékre.
Megtörhető az átok
A magyar vidéket feldúlta az elmúlt 70-80 év. A vidéki zsidóságot kiirtották, a svábokat elűzték, a gazdagabb parasztokat meghurcolták. A vidék gazdasági intézményeit a téeszesítés tette tönkre, társadalmi szöveteit az egyházak visszaszorítása zilálta szét. A kádári konszolidáció kiépült egy gazdasági szisztéma, ami a nagyüzem és a háztáji kombinációjára, a melléküzemágakra illetve a nagyvállalatok vidéki gyártelepeire épült – ez a rendszerváltás után pillanatok alatt hullott darabokra. Rendszerré azóta sem állt össze.
Ez keserű örökség, de nem következik belőle egyértelműen, hogy nem lehet rajta változtatni. Van erő a magyar vidékben. Ennek triviális elemei a környezeti értékek – nem véletlenül gondolkozik a legtöbb térség az agrártermelés hozzáadott értékének növelésében, a helyi termékekben, az idegenforgalomban. Nem lehetetlen ez, csak nehéz.
Sokszínűvé vált a magyar vidék
Sok vidék megtalálta a saját történetét: főleg ott, ahol erős az identitás, képesek voltak kiizzadni az együttműködés kereteit és akadtak elkötelezett vezetők. Sokszínűvé vált a magyar vidék. Nem csak nyomorgó, a múlt századot időző falvak vannak a nagyvárosok határain kívül. Ausztria mellett virágzik az ékszerdobozszerű Kőszeg. Sok település a szegénység mellett is megőrizte tartását és szervezettségét, mint Tamási. Egyes településeket egy-egy helyi üzem vagy turisztikai adottság tesz gazdaggá. Más helyek takaros alvótelepülésekké váltak.
A nagyváros és a vidék közötti kapcsolat is egyre erősebbé válik. Az elmúlt évtizedekben rengetegen költöztek ki úgy a városból, hogy megtartották ottani munkahelyüket. A vidéki életet szervezők között általános, hogy hetente beugranak a megyeszékhelyre vagy felgurulnak Pestre. Az informatika és a közlekedési infrastruktúra fejlődése egyre inkább elmossa a nagyváros és a vidék határát. Már nem kell a városban lenni, hogy az ember benne legyen a világ forgásában, elég bekapcsolnia a számítógépet.
Persze az a kérdés, hogy egy vidéki település tud-e olyan életkörülményeket kínálni, hogy ott legyen érdemes kinyitni a gépet. Képes-e a vidék olyan jövőt kínálni, amiért a nagyváros vagy Németország helyett az otthon maradást választja valaki?”
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Örökre vállalhatatlanná vált, miközben még nála is mélyebbre süllyedtek azok, akik mindezt látva, viccesnek találták és beszámolóikban ironizáltak a látottakon.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Egy ócska libernyák s…ggfej megpróbálja provokálni a magyar férfit, de felsül.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
A Tisza szakértőinek megszólalásai alapján Magyar Péterék eltörölnék a Nők40-et és a 13. havi nyugdíjat, csökkentenék a nyugdíjakat, valamint a legmagasabb nyugdíjakra 10-20 százalékos adót vetnének ki. Szakértőt kérdeztünk, mivel járna, ha a Tisza meg tudná valósítani tervét.
