Vidéken a helyzet változatlan?

„A vidéki gazdaság hátrányból indul

Magyarországon a kisvállalkozások nehezen érvényesülnek – erről korábbi cikkünkben írtunk részletesen. Vidéken szinte minden cég kisvállalkozás. Őket sújtja leginkább, hogy nehéz tőkéhez jutni, az adminisztrációt intézni, stabil és megbízható üzleti kapcsolatokat építeni. Ugyancsak a vidék problémája, hogy a mezőgazdaság szabályozási környezete, támogatási rendszere hagyományosan hektikus. A nagy- és kisbirtokosoknak egyik fő kihívása a folyamatos érdekharcokból következő változásokhoz való alkalmazkodás.

Mindezek következtében a vidéki Magyarország jóval szegényebb, mint a nagyvárosok világa. A kisvárosokban és a falvakban a dolgozók keresete jóval alacsonyabb, mint a fővárosban. Budapesten több mint másfélszer, a nagyvárosokban 30 százalékkal nagyobbak a jövedelmek, mint falun. Ennek egy része abból következik, hogy a fővárosban nagyobb hozzáadott értékű ágazatok nagyobb cégei működnek, ahol magasabb képzettségű emberek dolgoznak.  A különbség nagy része azonban nem a szerkezeti eltérések következménye. A béradatok részletes elemzése szerint egy ugyanolyan végzettségű, ugyanolyan munkahelyen dolgozó diplomás 24 százalékkal keres többet Budapesten, mint az ország többi részén.

Emellett vidéken kevesebb a munkahely, több a képzetlen ember. A munkát keresők a városok felé törekednek, az ott elhelyezkedni nem tudók közül sokan húzódnak vidékre.

Megtörhető az átok

A magyar vidéket feldúlta az elmúlt 70-80 év. A vidéki zsidóságot kiirtották, a svábokat elűzték, a gazdagabb parasztokat meghurcolták. A vidék gazdasági intézményeit a téeszesítés tette tönkre, társadalmi szöveteit az egyházak visszaszorítása zilálta szét. A kádári konszolidáció kiépült egy gazdasági szisztéma, ami a nagyüzem és a háztáji kombinációjára, a melléküzemágakra illetve a nagyvállalatok vidéki gyártelepeire épült – ez a rendszerváltás után pillanatok alatt hullott darabokra. Rendszerré azóta sem állt össze.

Ez keserű örökség, de nem következik belőle egyértelműen, hogy nem lehet rajta változtatni.  Van erő a magyar vidékben. Ennek triviális elemei a környezeti értékek – nem véletlenül gondolkozik a legtöbb térség az agrártermelés hozzáadott értékének növelésében, a helyi termékekben, az idegenforgalomban. Nem lehetetlen ez, csak nehéz.

Sokszínűvé vált a magyar vidék

Sok vidék megtalálta a saját történetét: főleg ott, ahol erős az identitás, képesek voltak kiizzadni az együttműködés kereteit és akadtak elkötelezett vezetők. Sokszínűvé vált a magyar vidék. Nem csak nyomorgó, a múlt századot időző falvak vannak a nagyvárosok határain kívül. Ausztria mellett virágzik az ékszerdobozszerű Kőszeg. Sok település a szegénység mellett is megőrizte tartását és szervezettségét, mint Tamási. Egyes településeket egy-egy helyi üzem vagy turisztikai adottság tesz gazdaggá. Más helyek takaros alvótelepülésekké váltak.

A nagyváros és a vidék közötti kapcsolat is egyre erősebbé válik. Az elmúlt évtizedekben rengetegen költöztek ki úgy a városból, hogy megtartották ottani munkahelyüket. A vidéki életet szervezők között általános, hogy hetente beugranak a megyeszékhelyre vagy felgurulnak Pestre. Az informatika és a közlekedési infrastruktúra fejlődése egyre inkább elmossa a nagyváros és a vidék határát. Már nem kell a városban lenni, hogy az ember benne legyen a világ forgásában, elég bekapcsolnia a számítógépet.

Persze az a kérdés, hogy egy vidéki település tud-e olyan életkörülményeket kínálni, hogy ott legyen érdemes kinyitni a gépet. Képes-e a vidék olyan jövőt kínálni, amiért a nagyváros vagy Németország helyett az otthon maradást választja valaki?”