Alapvető igazságok

„NÉHÁNY ALAPVETÉS

Azért, hogy a mai nap se teljen a felesleges dolgokon való bosszankodással, leírok nektek néhány posztulátumot.

1: A Földdel nincsen semmi baj. Időnként felmelegszik a légköre, időnként elszaporodnak rajta a kártevők, de az öngyógyítása mindig tökéletes. Csak egy példa erre: mindig így volt, és mindig így is lesz: a Föld élőlényei közül számukat és testtömegük összegét tekintve mindig is a baktériumok álltak az első helyen. (nem mellesleg az emberi test több baktériumsejtet tartalmaz, mint amennyi emberi sejtet).

2: A társadalmi berendezkedések mindig ugyanúgy mutálódtak. A kezdeti szakaszt virágzó, majd hanyatló korszak követte, s végül az újrarendeződést háború előzte meg. Az egyes szakaszok népei sosem tudták pontosan, hogy épp melyikben vannak, hiszen sosem hallgattak gondolkodóikra.

3: Egyetlen nép sincs megelégedve a saját vezetésével. A kormányzó erők mindenhol népszerűtlenek, az ellenzék pedig mindig csak ellenzékben okos.

4: Férfiak és nők sosem voltak teljesen egyenjogúak, és soha nem is lesznek. De az ez iránti törekvéseket mindig kihasználja az aktuális ellenzék, mely aztán – kormányra kerülve – ugyanúgy kerékkötője lesz a teljes egyenjogúságnak. Ennek oka az, hogy a gyermekszülés, és az utódgondozás mindig is a nők feladata volt. Ez nem fog változni.

5: A mostani fiatalok semmivel nem gyarlóbbak, mint a régebbi korok fiataljai. Egész egyszerűen máshogyan lázadnak a konformizmus ellen.

6: A Totális Világdiktatúra elérésében érdekelt csoportok zászlaján ez áll: »Globalizmus«.

7: Magyarország mindig nemzetállam marad. Lakói nincsenek se sokan, se kevesen. Polgárai a jólétben széthúznak, a bajban viszont egységbe tömörülnek. Amíg a széthúzás ténye fennáll, tudhatjuk, hogy a baj még mindig nem elég nagy.

8: Bármilyen hazai nemzetiségről legyen szó, a két legnagyobb hiba, amit elkövethetünk velük kapcsolatban, ha hagyjuk, hogy magukra elsősorban nemzetiségként, és csak másodsorban magyarként tekintsenek, illetve, hogy ha integrációjukat saját magukra bízzuk.

9: Néha a disznótenyésztőnek kell osztani az észt, hogy a filozófus nyugodtan mondhassa a baromságait.”