Van a magyar sci-fi szcénának egy olyan fekete lyuka, amiről kicsit kínos beszélni, pedig most már muszáj lenne. A hazai fantasztikus irodalom egykori, talán szebb napokat is megélt zászlóshajójáról van szó, a Galaktikáról.
„Van azonban a magyar sci-fi szcénának egy olyan fekete lyuka, amiről kicsit kínos beszélni, pedig most már muszáj lenne. A hazai fantasztikus irodalom egykori, talán szebb napokat is megélt zászlóshajójáról van szó, a Galaktikáról. A Galaktika az egyetlen hazai SF-magazin, valamint ezzel együtt könyvkiadó is, és mindkét minőségében egyre kellemetlenebb színvonalat üt meg úgy a válogatás minőségét, mint a küllemet tekintve. Vegyük sorra először is, hogy mit adott ki 2015-ben a Galaktika, mellétéve azt, hogy eredetileg mikor jelentek meg ezek a könyvek. (…)
Szembetűnő, hogy összesen öt olyan könyv volt a tizenkilencből, amely eredetileg 2010 után jelent meg, és abból kettő egy-egy sorozat vagy franchise (Őrség, S.T.A.L.K.E.R.) sokadik, talán kissé érdektelen darabja. Szóval »friss« megjelenésnek marad 2013-ból Robert J. Sawyer Halál a vörös bolygón című könyve, Cory Doctorow Homeland című műve, valamint a finn Emmi Itäranta kötete. Nem valami fontos könyvek, bár a finn szerző különböző díjakra is jelölt könyvét éppen a hónap könyvének választották a Molyon. Ráadásul ezeken kívül csak három olyan van, ami a kétezres években jelent meg, tehát tizenegy könyv 2000 előtti.
A könyvek nem igazán frissek. Akkor legalább hiánypótlóak? Igaz: nem jelent meg korábban magyarul Az Alapítvány barátai, a Zanzibár vagy ez az adott Heinlein-könyv. De őszintén szólva, és minden tiszteletünk mellett: kit érdekel 2015-ben egy huszonhat éve Asimov tiszteletére írt antológia, egy huszadszor újrakiadott Clarke, egy ötven éves Brunner vagy egy hatvan éves, B-kategóriás Heinlein-regény? Maga Asimov, Clarke vagy egy A-kategóriás Heinlein is csak jóindulattal fogadható el. Ahogy John Scalzi is írta: ezek az emberek meghaltak. A könyveiket lassan ingyen le lehet majd tölteni az internetről ekönyvben, vagy be lehet sétálni a könyvtárba és ki lehet venni a korábbi kiadásokat.
Mindenképpen izgalmas színfolt a nem angolszász szerzők beemelése a magyar kánonba, ezért jár egy pirospont a Galaktikának, a könyvek minőségétől függetlenül is. Ez jó irány. Ezeken felül viszont teljesen indokolatlan a válogatás. Olyan, mintha lenne a külföldi könyveknek egy ócskapiaca, ahová a Galaktika szerkesztői előszeretettel járnak vásárolni – igaz ez egyébként a magazinban megjelent novellák tetemes részére is. Nem feltétlenül rosszak ezek a könyvek vagy novellák, de az tény, hogy nem igazán relevánsak 2015-ben.”
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
