Feljelentést tettem

„Ami tegnapelőtt a Nemzeti Választási Irodában történt, az egy jogállamban bűncselekmény.

Ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettem a népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.

Mert mégis csak tűrhetetlen, hogy a Fidesz verőlegényekkel akadályozza meg a magyar polgárokat abban, hogy népszavazást kezdeményezzenek. Orbán fél a vasárnapi boltbezárásról tartandó népszavazástól, és nincs más eszköze annak megakadályozására, csak az erőszak.

Ezért is tüntetünk vasárnap 3-kor a Várkert Bazárnál, ahol Orbán évértékelőt tart.

Három nap van addig, rajtad is múlik, hogy sokan legyünk! Hívj meg rá mindenkit, és oszd meg ezt!

Alább a feljelentés szövege. Ha szerinted is megalapozott a gyanú másold ki, és küldd el e-mailben a legfőbb ügyésznek: [email protected]

Titkos másolatba rakj be engem is: [email protected]

---

[email protected]

[email protected]

Tárgy: feljelentés

Alulírott [név (cím: )] a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. (továbbiakban: Be.) 171. § (1) bekezdés alapján feljelentést teszek ismeretlen tettesek ellen a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 350. § (1) bekezdés e) pont első és második fordulata szerint minősülő »a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény« megalapozott gyanúja miatt.

Kérem a tisztelt Nyomozó hatóságot, hogy az ügyben a nyomozást kezdje meg [Be. 170. § (1) bekezdés], és azt a lehető legrövidebb időn belül folytassa le [Be. 176. § (1) bekezdés].

Kérem a tisztelt Nyomozóhatóságot, hogy a történeti tényállás általam nem ismert, vagy nem hivatkozott elemeiben a nyomozást önállóan, hivatalból folytassa le. [Be. 35. § (2) bekezdés].

Kérelmem alapjául az alábbiakat adom elő.

I. Történeti tényállás

A történeti tényállást feltáró közlésekhez és a tényállást megalapozó információkhoz a sajtóban számomra rendelkezésemre álló adatokból jutottam hozzá.

2016. február 24-én Nyakó István sértett megjelent a Nemzeti Választási Iroda épülete előtt [1054 Budapest, Alkotmány utca 3.] abból a célból, hogy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. tv. [a továbbiakban Ntv.] 3. § (1) bekezdés alapján személyesen [Ntv. 6. § (1) bekezdés] benyújtsa a népszavazásra javasolt kérdését.

A Nemzeti Választási Iroda bejáratánál ismeretlen kigyúrt, kopasz férfiak körülbelül tizenöt-húsz fős csoportja várta. Végül reggel hét óra körül a helyszínen tartózkodó sértett és a csoport is bejutott az épületbe. Ezután megjelent a helyszínen egy idős hölgy, aki láthatólag a kopaszok csoportjához csatlakozott.

Amíg a csoport várakozott, a sértetthez a csoport néhány tagja eleinte provokatív, majd később egyértelműen fenyegető hangnemben szólt. Nyakó István által tett nyilatkozatok szerint a kopaszok fenyegető légkört teremtettek, kiszólásokkal próbálták megfélemlíteni. »Szétbaszlak.« »Mi van, félsz?« Ez és ehhez hasonló mondatok hangzottak el az őt fenyegetők részéről.

Amikor a népszavazásra javasolt kérdés beadására nyitva álló határidő megnyílt – mivel a Kúria jogerős döntést hozott az azonos tárgykörű korábbi beadvány kapcsán – a nagytestű férfiak dulakodással, fenyegető fellépéssel megakadályozták, hogy a sértett leadja dokumentumait.

II. A vonatkozó jogszabályok

A Btk. 350. § (1) értelmében:

Aki a [...] népszavazás kezdeményezéséről, [...] szóló törvény hatálya alá tartozó [...], népszavazás során [...] az arra jogosultat [...] a népszavazásban, a népszavazási [...] kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik, [...] bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

III. A tényállásnak a jogszabályoknak való megfelelése

A sértett cselekménysorozata a népszavazásra javasolt kérdés benyújtása előtti percekben – t.i. a népszavazásra javasolt kérdés személyesen történő benyújtása közben [Ntv. 6. § (1) bekezdés] – az Ntv. (mint a tényállási elemet kitöltő keret-jogszabály) hatálya alá tartozónak minősül.

Az ez után tisztázandó kérdések a befejezett tettesi elkövetési alakzat megállapításához egyrészt, hogy az ismeretlen feltételezett elkövetők fellépése a Btk. szerinti akadályozásnak (első fordulat), másrészt, hogy fenyegetésnek (második fordulat) minősül-e.

A fent hivatkozottak alapján, vagyis, hogy a csoport tagjai sorfalszerűen elhelyezkedve akadályozták a sértettet jogai gyakorlásában, megvalósítja a bűncselekmény első fordulatát. A bűncselekmény által szankcionálni rendelt tényállása rendeltetésszerű joggyakorlás aktív (fizikai) akadályozása, mely megvalósul egyfelől pusztán a csoport tagjainak lélekszámából, illetve ezen csoport zárt alakzatú elhelyezkedéséből.

Másfelől pedig fennáll a deliktum elkövetési magatartásának második fordulata is, ugyanis a cselekménysorozatból félreérthetetlenül látszik, hogy a sértettet célzatosan a fenyegetés eszközeivel kívánták befolyásolni. A második fordulatot illetően a fenyegetés fogalmát jogalkotó az alábbiak szerint adta meg.

Fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen [Btk. 459. § (1) bekezdés 7. pont]

A jogi fogalmak értelmezésénél a jogalkotói értelmezés minden más értelmezési módszert megelőz, és minden az adott jogszabályt alkalmazó hatóságot köti.

A Btk. kommentárja szerint [Szerk.: Karsai Krisztina, Complex Kiadó Budapest, 2013, 964-965. pp.] a súlyos hátrány kilátásba helyezése objektív kategória, mely feltétlen megvalósul, ha a fenyegetés címzettjében azt a valós benyomást keltik, hogy bűncselekmény áldozata lesz. Amikor valakit egy relatíve szűk térben, tizenöt-húsz jól megtermett, kisportolt testalkatú férfi fenyegető hangnemben – kiindulva a mindennapi, általános élettapasztalatból – többek között ilyen szavakat használ, hogy »Szétbaszlak.« »Mi van, félsz?« (illetve hasonló jellegű, kevésbé emelkedett hangnemű kifejezéseket), ezek reálisan azt az érzetet keltik a sértettben, hogy ő abban a helyzetben, és a fenyegetéssel szoros időbeli, és ok-okozati összefüggésben testi sértés [Btk. 164. § (2) bekezdés, esetleg (3) bekezdés] áldozata lesz. A komoly félelem kiváltására alkalmasságot a fenyegetés címzettjének szubjektív tudatállapota szempontjából is meg kell vizsgálni. A kommentár szerint a megverés kilátásba helyezése súlyos hátránynak minősül. Ha a fenyegetők – akik mind jól megtermett, a köznapi tapasztalat alapján az erőszaktól vissza nem riadó emberek – tíznél is többen vannak, egymás tevékenységéről tudva, fenyegető cselekményeiket szándékegységben követik el, úgy a fenyegetés ténye még egyértelműbben megállapítható.

A Btk. 350. § (1) bekezdés e) pontja szerint minősülő bűntett első fordulatának tényállása nem tartalmaz sem célzatot, sem eredményt (hogy az eljárási aktus meghiúsuljon), míg a második fordulat kifejezetten csak a befolyásolásra törekvést rendeli szankcionálni. Az eredménynek csak annyiban van relevanciája, hogy öregasszony egy órával később ért az elkövetés helyszínére. Ennek ellenére ő terjeszthette be előbb a kérelmet. Ez események ezen láncolata bizonyítja, hogy a sértettet ténylegesen akadályozták az Ntv-ben meghatározott jogai gyakorlásában.

Amennyiben az ügyben a sértett részéről joghatályos feljelentés érkezik, kérném a Tisztelt Nyomozóhatóságot, hogy a jelen feljelentés nyomán meginduló ügyet az előbbivel egyesítse [Be. 72. § (2)].

A Tisztelt Nyomozóhatóság hatáskörét a Be. 36. § (1) bekezdésére, illetékességét a Be 37. § (1) bekezdésére és a Rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/2007. (XII. 28.) IRM rendelet mellékletének 5.1.1 pontjára alapozom.”