Ez az írás megrendelésre készült, nincs benne semmi, amit komolyan lehetne venni – #Rogán #Kreml #Karmelita
Így állunk. Aki nem így látja, szóljon. Nekem elmondhatja, legfeljebb közben bekapcsolom a zsebemben a diktafont. Győrffy Ákos írása.
Ft
Ft
32°C
15°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
07. 20.
vasárnap
Kitalált középkor – vagy a mai migráció regénye?
2016. január 11. 14:02
A Fordított idő ezer évnél távolabbi múltban játszódik, mégis elképesztően időszerű.
2016. január 11. 14:02
„Valami furcsa dolog történt az idővel, összegubancolódott talán, mert Bánki Éva regényének egyes szereplői a jövőre is képesek emlékezni egy olyan korban, ahol megelevenedett mesék és mítoszok közt egymás mellett élnek tündérek, emberek, szorgok[1], akik keveset tudnak egymásról, de annyit igen, hogy óvakodniuk kell a másiktól. Ez a regényben ábrázolt kor éppen arra az időszakra tehető, amelyet Heribert Illig fantomidő-hipotézise kitalált középkornak nevez, vagyis a VII–X. századra, a kora középkorra. Illig vitatott teóriája szerint az erre a periódusra vonatkozó írásos források meghamisították a történelmet, a bennük említett események vagy máskor, vagy egyáltalán nem történtek meg, miként a történetekben szereplők is részben kitaláltak, részben meg más periódusból kölcsönzöttek.
A Fordított idő is egy ilyen »kitalált középkor«, csak nem a feltételezés, hanem a fikció nyelvén elbeszélt, rendkívül összetett és szerteágazó, a szerző Esőváros (2004) című, első regényéhez hasonlóan bonyolult vonalvezetésű, kalandos történet. A mostani ugyan ezer évnél távolabbi múltban játszódik, mégis elképesztően időszerű.
A regénybeli krónikás, Illighaen nevében könnyű felfedezni Heribert Illig nevét, ami közvetlen utalás a kitaláltságra, noha jeles uralkodók és ismert népek, törzsek népesítik be a könyv Csilléry Orsolya kódex-iniciálékra és margináliákra hajazó rajzocskáival bevezetett fejezeteit. Az írek mellett megjelennek a normannok, a gótok, a kelták, az alemánok, a vikingek, a galegók, a bizánciak és a latinok. Mindannyian rettegnek a többitől, amíg meg nem jelennek a hódító mórok, akiktől már mindenki egyaránt fél, miközben igyekszik különböző cselszövésekkel megerősíteni saját hatalmi pozícióját. E tekintetben nagyon hasonlít a mű a hagyományos történelmi regényekre – intrika, a lehetséges trónkövetelők kiirtása, a vélt vagy valós ellenségek száműzése, kivégzése és hasonló, ismert finomságok –, noha nem az, s nem csupán az idő összezavarodása miatt nem sorolható e műfajba.”
Tényleg Szent László királyunk ihlette Lancelot lovag alakját? – kutató a Mandinernek
A hangzatos, újra népszerűvé váló hipotézis nyomába eredtünk Magyar Zoltán folklórkutatóval. A szakember elárulta, mennyi köze lehet László királyunknak a világ talán leghíresebb lovagjához.
Az antiszemitizmus nem szórakoztatás
Most azon kell gondolkodnunk, hogy olyan zenekar állhat színpadra, amely nyíltan dicsőíti a gyűlöletet, a népirtást, a civilek elleni erőszakot.
Amíg magyar történelmet írnak, M. Kiss Sándor élete, kutatásai, egyetemi kurzusai és közéleti harcai ott lesznek benne – aranybetűkkel
A tanár úr, M. Kiss professzor, Sanyi bácsi – a magyar történetírás egyik nagy öregje távozott. Sőt, a 20. századi magyarországi diktatúrák kutatásának nagy öregje. Máthé Áron írása.
Török Gábor megfejtette: ez lehet a Fidesz kommunikációs sikerének titka
A politológus szerint sokat tanultak Trumptól.
Moldova jövője nem Chișinăuban dől el: Bukarest pénzeli, Moszkva fenyíti
A moldáv államiság törékeny, a román egyesülés kérdése újra és újra felmerül, miközben az orosz befolyás sem múlt el nyomtalanul – nyilatkozott lapunknak a szakértő.
Tombol az Izrael-ellenesség a szomszédban: kitiltottak két minisztert Szlovéniából
Az Egyesült Államok szerint aggasztó Lubljana döntése.
EU-képviselő a brüsszeli költségvetésről: „Mi ez, ha nem a gazdák elárulása?”
A képlet botrányos: 33 ezer milliárd forint mínusz az európai gazdáknak, negyvenezermilliárd plusz Ukrajnának. Legalábbis ezt szeretnék Von der Leyenék.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: