Mi lesz a világgal a két legnagyobb hatalom együttműködése nélkül?

„Az Obama-adminisztráció 2011-ben jelentette be az »ázsiai fordulat« politikáját, melynek lényege az, hogy Washington a korábbinál sokkal több figyelmet fordít az ázsiai csendes-óceáni térségre, amely a világ népességének a felét adja, s ahol mostanában a globális gazdaság motorja dübörög. A »több figyelem« természetesen több katonát és hadihajót is jelent, s meg is indult az amerikai erők lassú átcsoportosítása a térségbe. Bár az amerikaiak úton-útfélen azt hangoztatják, hogy mindez nem Kína ellen irányul, kizárásos alapon azonban elég könnyű rájönni, hogy de igen. A kínaiak nem is nagyon rejtik véka alá, hogy nem igazán lelkesednek a növekvő amerikai érdeklődésért.

Peking kulcsfogalma a kérdésben a »nagy országok közötti új típusú kapcsolat«, s az utóbbi egy-két évben nemigen született olyan külpolitikai témájú dokumentum Kínában, amelyben ez a fogalom ne szerepelne legalább tízszer. A »nagy országok« természetesen Kínát és az Egyesült Államokat jelentik – a kifejezést a kínai illetékesek eleinte »nagyhatalmaknak« fordították nyugati nyelvekre, de aztán ezt módosították a kevesebb negatív érzést keltő »nagy országokra«. Az »új típusú kapcsolatot« úgy határozták meg, hogy abban 1. kerülik a konfliktusokat, s törekednek a párbeszédre; 2. kölcsönösen tiszteletben tartják egymás »alapvető érdekeit«; 3. kölcsönös előnyökre törekszenek, s viszonyukat nem zéró összegű játszmaként fogják fel. Mindez nem hangzik túl eredetien, de mégiscsak az van benne, hogy a felek egyenlőek, s nem avatkoznak bele a másik ügyeibe. Magyarul: az amerikaiak ne szóljanak bele a dél-és kelet-kínai-tengeri szigetvitákba, a tajvani ügyekbe, a kínai–orosz, a kínai–japán, a kínai–akármilyen kapcsolatokba, hagyják békén őket az emberi jogokkal, Tibettel, árudömpinggel, árfolyam-politikával, szellemi tulajdonjogokkal, hadseregfejlesztéssel, Észak-Koreával meg mindennel. Nos, amilyen naivitás azt várni, hogy a kínai állam majd tényleg megtiltja saját állampolgárainak, cégeinek, intézményeinek az amerikai céges és állami bizalmas adatok ellopását, ugyanolyan irreális azt gondolni, hogy Washington ezentúl nem fog belekotyogni a fenti ügyekbe. Vagyis egy ideig marad a régi típusú kapcsolat, ami a kínaiakat egyre jobban irritálja.”