Kinek hazudtok?

„Az európai menekültválság kezelésének és az arról folytatott vitának minden nyomorúsága és abszurditása benne van az alsó-ausztriai Traiskirchen menekülttábora körül kialakult aktuális mini balhéban. Egy liberális hírportál újságírónője megfújta a vészharangot: szélsőjobboldali fiatalok rettenetes üzenetekkel fogadják a menekülteket. Az identitárius mozgalom olyan szórólapokat osztogatott, amelyeken arról biztosítja a menedékkérőket angolul, hogy nem tekinti őket ellenségnek, de a tömeges bevándorlás nem megoldás, nem akarnak idővel kisebbséggé válni a hazájukban. A valódi menekülteknek jár a rendes szállás és az oktatás, hogy a válság végeztével hazatérhessenek, és újjáépíthessék országukat, a gazdasági bevándorlóknak viszont Európa NEM lesz az otthonuk. Boldog az az ország, ahol így beszél a szélsőjobb, mondhatnánk, de egyetlen szórólapból nyilván nem lehet megítélni egy mozgalmat és annak tagjait. Most azonban nem is ez a lényeg. (…)

Európa az erejéhez mérten emberségből, erkölcsi kötelességből befogadja a menekülteket, de a vak is látja, egyik ország sem akar nagyobb terhet vállalni, mint a többi, és főleg nem akarja senki, hogy gazdasági menekültek vegyék el a helyét azoknak, akik az életüket féltve vállalták a veszélyes utazást Európába. A levélírós jótékonykodó pótcselekvésnek pont annyi értelme van, mint pénzgyűjtést szervezni azért, hogy jópofának szánt óriásplakátokkal vágjunk vissza a kormánynak. Az vajon hány menekültnek segít?”