Ha hosszabb ideig élünk, minden mást változatlannak tekintve csak úgy maradhat változatlan életszínvonaluk is, ha hosszabb ideig dolgozunk.
„Július második hétvégéjén a médiában a melegfelvonulás szinte mindent vitt, a kivétel a görög válság, a munkácsi maffiaháború és – némi meglepetésre – Spéder Zsolt Napi Gazdaság-beli interjújában tett ama megállapítása volt, miszerint emelni kell a nyugdíjkorhatárt. Az emelés egyébként éppen zajlik, és 2022-ig tart: a hatályos jogszabályok szerint az 1957-ben és azután születettek 65 évesen mehetnek nyugdíjba. Azért kell emelni a nyugdíjkorhatárt, mert a népesség öregszik, az eltartók és eltartottak aránya pedig az utóbbiak felé billen. Így a nyugdíjrendszer idővel fenntarthatatlanná válik, tekintve hogy a nyugdíjkiadások tartósan meghaladják a járulékbevételeket. Könnyen átlátható összefüggés.
Vagy talán mégsem. Ha érteni akarjuk, az alapokig kell visszaásnunk, elhordva a rájuk rakódott sok gondolattörmeléket.
Az öregedés forrása kettős. Az egyik a népesség átlagos élettartamának meghosszabbodása – ebből számunkra különösen az időskorú népességé bír jelentőséggel. Magyarországon a 60 éves nők várható átlagos élettartama 1990 és 2013 között 2,9 évvel (19-ről 21,9-re), a férfiaké 2,7 évvel (14,7-ről 17,4-re) nőtt, s biztosak lehetünk benne, hogy ez a trend a jövőben is folytatódni fog. A közbeszédben ezt szokás öregedésen érteni. Az öregedéshez azonban ennél lényegesen nagyobb súllyal járul hozzá az alacsony – a népesség egyszerű reprodukcióját biztosító szintet jócskán alulmúló – születésszám. Tehát az öregedés fő oka nem a meghoszszabbodó emberi élet, hanem a kevesebb születés. Ha hosszabb ideig élünk, minden mást változatlannak tekintve csak úgy maradhat változatlan életszínvonaluk is, ha hosszabb ideig dolgozunk. Persze lehetséges, hogy ugyanannyit dolgozunk, de akkor be kell érnünk alacsonyabb nyugdíjjal. Vagy ugyanannyit dolgozunk, és ugyanannyi nyugdíjat akarunk – de akkor több járulékot fizetnünk, így aktív kereső korunkban be kell érnünk alacsonyabb életszínvonallal. A probléma megoldására azért a nyugdíjkorhatár emelése a legkézenfekvőbb (de nem kizárólagos) megoldás, mert növekszik az egészségesen leélt évek száma is, vagyis kitolódik a munkavégző képesség határa – természetesen a népesség átlagában.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.
A hegeli dialektika szerint minden tézis megszüli az antitézist.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Fájdalmas lista.
Nem a gyermekvállalási kedv alacsony, a szülőképes korcsoportok zsugorodtak drámaian.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Még ő is meglepődött.
