Szégyen vagy dicsőség az Update VBK?

De rendben, isszuk a kólát, nem is hizlal, viszont tragédia, »A kóla nekem önmagában túlságosan gejl, a vörösbor kellőképpen kiszintezi az édességét« - nyilatkozza az egészségguru. Szóval a saját, steviás kóla igazából nem is annyira finom, túl édes, ízesítsük hát egy kis vörösborral.

Nem is tudom, hány éve már, hogy szerencsére nem ütköztem bele a vbk-ba, nem láttam itallapon, táblán, nem kérdezték meg, hogy nem innék-e egy pohárral. És nem akarok álszent lenni, volt, hogy kirendeltünk egy nagy korsó vbk-t több szívószállal és az nyerte a versenyt – meg a másnapi fejfájást – akinél előbb ürült ki a korsó. Azonban, ahogy én is magam mögött hagytam ezeket a botlásaimat a szeszes italokkal, úgy remélem még nagyon-nagyon sokan rajtam kívül. Ha már egyszer előre haladtunk, akkor még Schobert Norbi se lökjön minket vissza, még akkor se, ha ez neki sok pénzt hoz.

»Ha ezt felhígítom felesbe finom vörösborral…« – csakhogy, jó üzletember módjára őrzi a titkot, hogy vajon mi is az a „finom” vörösbor, amit a fogyasztónak kínál. Pedig úgy elemészt a kíváncsiság, mint egyszeri adatigénylőt az Átlátszónál, hogy vajon milyen szőlőfajta passzol legjobban a vkb-hoz? Melyik kiváló borvidékünkről származik?

Ki az a termelő, aki féltőn gondozta a tőkéket, hogy az arról szüretelt kiváló bor majd a magyar emberek poharában kössön ki? És akkor nem is beszéltünk még afféle finomságokról, mint talajösszetétel, művelésmód, terméskorlátozás, szüreti időpont, alkoholfok, tartály vagy hordó, sav vagy éppen maradékcukor. Élek a gyanúperrel, hogy a »finom« vörösbor attól lesz egyáltalán iható, hogy kerül bele kóla is.”