Hiánypótló hibrid született, ahol a rövidnadrágos politikus is bulizhatott esténként választópolgárai között. Másképpen fogalmazva a tusványosi esztétika lényege: szép, mint a politikus találkozása a választójával egy stand-up comedy esten.
„Habár a média fősodrát a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, közkeletű nevén Tusványos politikai oldala érdekli, a kilencvenes évek végén nem véletlenül házasították össze a Bálványosfürdőről Tusnádfürdőre költöző szabadegyetemet az akkorra már megszűnt diáktalálkozóval. Hiánypótló hibrid született, ahol a rövidnadrágos politikus is bulizhatott esténként választópolgárai között. Másképpen fogalmazva a tusványosi esztétika lényege: szép, mint a politikus találkozása a választójával egy stand-up comedy esten. Vagy a Csűrben. Vagy a Gyöngyvirág teraszán.
Tusványos – most már maradjunk ennél a névnél – sajátos erőtérrel rendelkezik, saját idővel, például Tusványoson soha nincs hétfő, a tábori hét mindig kedden kezdődik, és ez alapjaiban feldobja a táborozók kedvét, a napokat sem igen számolják, a tábori legendárium számon tart olyan érdeklődőt, aki az információs pultnál segítséget kért, mert nem tudta eldönteni, hogy szerda van-e vagy szombat.
A napszakokat könnyebb belőni: ha csak a fősátorban – amely főhajtásként Lőrincz Csaba elhunyt nemzetpolitikai szakértő nevét viseli – megannyi csúcspolitikus vitázik, akkor még délelőtt van, a sajtócápák vadászidénye, csőre töltött mikrofonokba botlik az ember. Amennyiben viszont a másik húsz helyszínen is zajlik az élet, akkor már délutánba hajlik az idő, táborozó legyen a talpán, aki át tudja tekinteni a programkavalkádot, de erről később, előbb tudjuk le a másik végpontot, az esti koncertek és bulik kérdését, mert hát a »Tusványosi Köztársaság« polgárainak többsége – valljuk be – ezért jön (vagy csak kora este ébred fel), és ez rendben is van.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Több vezető beosztásban levő munkatárs is benyújtotta felmondását az intézményben.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A kötet tíz tanulmánya arra vállalkozik, hogy meglelje a székely identitásépítés történelmi gyökereit, mivel „a székelység tematizálása iránt társadalmi igény mutatkozik.”
Bemutatták a július 1-jén megalakult Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) átfogó fejlesztési stratégiáját. A Legelőből hazát címet kapott vízió lényege, hogy a magyar társadalom minél nagyobb rétegét tudják aktív kultúrafogyasztásra ösztönözni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Évtizedeken át csak úgy hivatkoztak rá, mint a világ egyik legjobb filmje. A BLM óta mégis örülhetünk, hogy egyáltalán megemlékezhetünk az Elfújta a szél 85. születésnapjáról.
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
