Az elégedetlenség – természetesen – kétirányú. Athén rendre megígéri a reformokat, megtakarítani azonban nem kíván. Eközben az unió vezető politikusai elérkeztek kompromisszumkészségük határaihoz.
„Ami fix tételnek tűnik: ha 2010-ben hagyják Görögországot csődbe menni, akkor többnyire a magánbefektetők szenvedtek volna egy-kétszáz milliárd eurós veszteséget, ehhez képest most már a trojkán – az IMF, az Európai Központi Bank és lényegében az eurózóna – keresztül főleg az eurózóna adófizetői a finanszírozók.
Matematikailag folytatva a logikát: már régen, lehetőleg még 2010-ben, vagy rá egy-két évre hagyni kellett volna a görögöket bedőlni. Ugyanakkor fejben kell tartani, hogy éppen akkor az eurózóna hitelválsága tombolt. A tét pedig nem a görögök fent említett háromszázmilliárdos tartozása, hanem a periféria, vagyis más déli uniós tagállamok több ezer milliárdos adóssága volt. Így a cél nem lehetett más, mint hogy bármi áron, de elkerülni a teljes eurózóna összeomlását. Mentőövet kellett dobni.
Hanem az elmúlt években – görög ügyben – nem történt előrelépés. A görög gazdaságpolitika nem volt képes átalakítani az adófizetési morált, továbbá elfogadtatni a jóléti, szociális rendszer lefaragását. Így a versenyképesség mit sem javult, és ez a görög gazdaság tőkevonzó képességét is lefelé rántotta. Másik oldalról pedig az Európai Unió vezető politikusai nem követték Athén gazdasági, államháztartási folyamatait – a számonkérés elmaradt, legalábbis nem volt hatásos. Ráadásul az uniós vezetők nem is kezdeményezték a feltételek újratárgyalását, nem vallották be, hogy a „görög sztori” gyakorlatilag felér egy kudarccal.
Mi is a helyzet? Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint a görög adósságállomány akár ötvenszázalékos leírására is szükség lehet ahhoz, hogy a hazai össztermékhez, vagyis az ottani GDP-hez mért adósságráta kezelhető méretűre csökkenjen. Igen ám, de nem bizonyos, hogy egy ilyen mértékű adósságleírás összeegyeztethető lenne Görögország euróövezeti tagságának további fenntartásával.
Ott tartunk, ahol elindultunk: a görög csőd árazásánál.”
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
