Meghatározó döntést hozhat az Országgyűlés az utolsó pillanatban – ez minden magyart érint
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Egy ilyen volumenű beruházás annyira megterheli a költségvetést, hogy egyszerűen nem jut pénz azokba a jóléti ágazatokba, amelyek így is a tönk szélén állnak. Márpedig az ország jövője nem az olimpiától függ, hanem ezektől a kiadásoktól.
„1. Az olimpia rendezési jogának megnyerésére csekély a magyar sportdiplomácia esélye, láttuk például az olimpia nagyságrendjével összemérhető futballesemények kapcsán. Ellenben az olimpiai pályázat előkészítése önmagában több tízmilliárd forintba fog kerülni. Hatástanulmányok, az olimpia reklámozása, az olimpiai pályázó csapat összerakása, tervek megrendelése és készítése. Azt pedig, hogy mennyibe kerül megvesztegetni a döntéshozókat, még bele se számoltuk. Ezt a pénzt a sikertől függetlenül rá kell költenünk a pályázatra.
2. Magyarországon minden nagyberuházás korrupciós felárral jár. Lehet fogadkozni, hogy itt nem lesz, de huszonöt év után megtanultuk, hogy márpedig lesz. Az a hihetetlen összeg amely a jelenlegi tervekben szerepel, a 770 milliárd forint, minimum a duplájára fog nőni (a görögök 1500 milliárdot, a britek kb. 5000 milliárdot költöttek a rendezésre) mire valóban elkészülnek az épületek, az infrastruktúra. És ez a pénz nem véletlen helyeken fog landolni, pontosan azoknál a pénzembereknél, akik utána visszacsurgatják ezt a politikai rendszerbe, hogy további nagyberuházásokkal kampányoljanak a pártok, amikből utána újra lophatnak.
3. Ez egy akkora volumenű beruházás, hogy mellette semmilyen más fejlesztésre nem jut pénz, 2024-ig lényegében nem fogja más beruházásra futni. És pontosan tudjuk, hogy ezt az irdatlan mennyiségű pénzt honnan fogja elvenni a kormány. Az oktatásból, az egészségügyből, a szociális kiadásokból, munkahely-teremtésből, kutatásból. Egy ilyen volumenű beruházás annyira megterheli a költségvetést, hogy egyszerűen nem jut pénz azokba a jóléti ágazatokba, amelyek így is a tönk szélén állnak. Márpedig az ország jövője nem az olimpiától függ, hanem ezektől a kiadásoktól.
4. És nyilván ez a szintű beruházás tovább növeli az egyenlőtlenségeket, hiszen bár munkahelyeket is teremtenek a beruházások, a tőkejövedelem, az olimpia haszna csak a leggazdagabbaknál csapódik le, míg a középosztály és a szegényebbek, egy ilyen mértékű állami beruházásból újra nem kapnak hosszú távon semmit. Az olimpia olyan iparágakba tolja bele a pénzt, amik nem enyhítenek az alsó-középosztály és a középosztály szegénységén, nem termelnek tudást vagy más olyan nem pénzbeli tőkét, amik ők később jólétük érdekében hasznosítani tudnak. A nagy beruházások beszállítói fognak kaszálni, tovább megy az eredeti fideszes tőkésosztály tőkefelhalmozása. Nem vidéken fognak utak, tömegközlekedés, szállodák létesülni, hanem Budapesten. Tovább erősíti a folyamat a társadalmi egyenlőtlenségeket, és az ország Budapest-centrikusságát. magát az olimpiát pedig a helyszínen az ilyen-olyan tessék kedvezményeken kívül csak egy 100-200 ezres elit réteg élvezheti majd, aki megtudja fizetni a jegyárakat.
5. Az olimpia nem szokott bejönni. Nem csak Görögországból lehet mutatni az elhagyott és a gaz által benőtt sportlétesítményeket, hanem mindenhol szerte a világban, ahol olimpiát, vagy nagy sporteseményt rendeztek. A tavalyi brazíliai vébé stadionjai, már most több helyen parkolóként funkcionálnak. A helyszínek nagy részét nem fogjuk tudni jól használni hosszú távon, csak akkor fogják megérni, ha további világeseményeket hozunk. Mindeközben pedig ott, ahova valóban önteni kéne a pénzt, vagyis a tömegsportban, semmi nincsen. Budapesten alig tud az ember olyan helyet találni, ahol focizni vagy kosarazni tudna, a futásra is körülbelül csak a Margit-sziget és pár nagyobb park a normális lehetőség.”