1 %

„Gyakori érv az egykulcsos személyi jövedelemadózással szemben, hogy a bérből élők fölső 20 százaléka nyert 4-500 milliárd forintot, az alsó 80 százalék pedig ugyanennyit veszített. Ez így biztos, hogy nem igaz. A bérből élők fölső 20 százaléka valóban nyert, de az alsó 80 százalék nem veszített. Ugyanis az állam a kieső adóbevételeket a nem tisztán versenypiaci feltételek között működő és ezért átlagban nagyobb nyereséget realizálni képes cégekre (telko, bank, energetika, üzletláncok) kivetett különadókból fedezte, amelynek egy részét persze, ha tudták, a vállalatok továbbhárították. Ezt a hatást viszont kompenzálta a nehéz anyagi helyzetben lévőknél a rezsicsökkentés, valamint a kikényszerített béremelések és a minimálbér emelése. Az adórendszer 2010 utáni átalakítása tehát jövedelmet csoportosított át a munkajövedelmek felé a tőkejövedelmektől. Erre azért volt elsősorban szükség, mert bár 1970 és 2010 között az egy foglalkoztatott által előállított termékmennyiség megháromszorozódott, a nettó bér csupán 28%-kal nőtt.

Az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerben tehát van ráció. Nem a tehetősek adózása alacsony, hanem a szegényeké magas. Ezért azt a 120 milliárd forintot, amennyivel több maradna a zsebünkben 2016-ban a tervezett 1 százalékpontos szja csökkentés hatására, bent hagynám a költségvetésben és másra költeném. Hogy mire? Folyt. köv...”